A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által meghirdetett szakok közül többre is csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett bejutni. Több mint 6200 jelentkezőből, mintegy 2100 diákot vettek fel a következő tanévtől induló képzésekre - közölte az NKE.
A több mint 6200-jelentkező közül mintegy 4600-an jelölték meg első helyen az intézményt, "továbbra is népszerűek az NKE képzései" - hangsúlyozták. Mint írták: a korábbi évekhez hasonlóan magas pontszám kellett egyes katonai alapképzési szakokra való bekerüléshez. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar képzései közül a katonai vezetői szakon 410 pontot kellett elérni a felvételizőknek, de majdnem 400 pontra volt szüksége azoknak is, akik a katonai üzemeltetés és a katonai logisztika szakokra jelentkeztek.
A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.
A Rendészettudományi Kar nappali képzései közül a rendészeti igazgatási szak migrációs és a bűnügyi igazgatási szak bűnügyi nyomozói szakirányaira volt a legnehezebb bekerülni: előbbihez 416, utóbbihoz 403 pontot kellett szerezniük a felvételizőknek. A bűnügyi nyomozói képzésre még levelező tagozaton is 354 pontra volt szükség. A rendészeti képzések közül népszerűek voltak még a katasztrófavédelem alapképzési szakok, valamint a rendészeti igazgatási szak közrendvédelmi szakiránya is - fejtették ki.
Kitértek továbbá arra is, hogy idén ősztől az NKE Közigazgatás-tudományi Karának képzési szerkezete "a közszolgálati munkaerő piaci igényekhez illeszkedve változott. Az új képzések továbbra is népszerűek - írta az NKE, hozzátéve: a közigazgatás-szervező közszolgálati ösztöndíjas nappali képzésre például 380 pont kellett a bejutáshoz.
"A Nemzeti Közszolgálati Egyetem emellett Magyarország egyetlen fegyveres képzést adó felsőoktatási intézménye és a jövő közigazgatási szakembereinek döntő többsége is egyetemünk falai közül kerül ki" - emelte ki az egyetem. Közleményük szerint az NKE három karán összesen több mint 6 ezer hallgató tanul alap- és mesterszakokon, szakirányú továbbképzési szakokon, szakképzési programokban, valamint az idén a tavalyi évhez képest több mint 20 százalékkal több hallgatót fogadó doktori iskolák valamelyikében, köztük az országban elsőként megalakult és eddig egyedüliként működő Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
