A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által meghirdetett szakok közül többre is csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett bejutni. Több mint 6200 jelentkezőből, mintegy 2100 diákot vettek fel a következő tanévtől induló képzésekre - közölte az NKE.
A több mint 6200-jelentkező közül mintegy 4600-an jelölték meg első helyen az intézményt, "továbbra is népszerűek az NKE képzései" - hangsúlyozták. Mint írták: a korábbi évekhez hasonlóan magas pontszám kellett egyes katonai alapképzési szakokra való bekerüléshez. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar képzései közül a katonai vezetői szakon 410 pontot kellett elérni a felvételizőknek, de majdnem 400 pontra volt szüksége azoknak is, akik a katonai üzemeltetés és a katonai logisztika szakokra jelentkeztek.
A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.
A Rendészettudományi Kar nappali képzései közül a rendészeti igazgatási szak migrációs és a bűnügyi igazgatási szak bűnügyi nyomozói szakirányaira volt a legnehezebb bekerülni: előbbihez 416, utóbbihoz 403 pontot kellett szerezniük a felvételizőknek. A bűnügyi nyomozói képzésre még levelező tagozaton is 354 pontra volt szükség. A rendészeti képzések közül népszerűek voltak még a katasztrófavédelem alapképzési szakok, valamint a rendészeti igazgatási szak közrendvédelmi szakiránya is - fejtették ki.
Kitértek továbbá arra is, hogy idén ősztől az NKE Közigazgatás-tudományi Karának képzési szerkezete "a közszolgálati munkaerő piaci igényekhez illeszkedve változott. Az új képzések továbbra is népszerűek - írta az NKE, hozzátéve: a közigazgatás-szervező közszolgálati ösztöndíjas nappali képzésre például 380 pont kellett a bejutáshoz.
"A Nemzeti Közszolgálati Egyetem emellett Magyarország egyetlen fegyveres képzést adó felsőoktatási intézménye és a jövő közigazgatási szakembereinek döntő többsége is egyetemünk falai közül kerül ki" - emelte ki az egyetem. Közleményük szerint az NKE három karán összesen több mint 6 ezer hallgató tanul alap- és mesterszakokon, szakirányú továbbképzési szakokon, szakképzési programokban, valamint az idén a tavalyi évhez képest több mint 20 százalékkal több hallgatót fogadó doktori iskolák valamelyikében, köztük az országban elsőként megalakult és eddig egyedüliként működő Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
