A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által meghirdetett szakok közül többre is csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett bejutni. Több mint 6200 jelentkezőből, mintegy 2100 diákot vettek fel a következő tanévtől induló képzésekre - közölte az NKE.
A több mint 6200-jelentkező közül mintegy 4600-an jelölték meg első helyen az intézményt, "továbbra is népszerűek az NKE képzései" - hangsúlyozták. Mint írták: a korábbi évekhez hasonlóan magas pontszám kellett egyes katonai alapképzési szakokra való bekerüléshez. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar képzései közül a katonai vezetői szakon 410 pontot kellett elérni a felvételizőknek, de majdnem 400 pontra volt szüksége azoknak is, akik a katonai üzemeltetés és a katonai logisztika szakokra jelentkeztek.
A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.
A Rendészettudományi Kar nappali képzései közül a rendészeti igazgatási szak migrációs és a bűnügyi igazgatási szak bűnügyi nyomozói szakirányaira volt a legnehezebb bekerülni: előbbihez 416, utóbbihoz 403 pontot kellett szerezniük a felvételizőknek. A bűnügyi nyomozói képzésre még levelező tagozaton is 354 pontra volt szükség. A rendészeti képzések közül népszerűek voltak még a katasztrófavédelem alapképzési szakok, valamint a rendészeti igazgatási szak közrendvédelmi szakiránya is - fejtették ki.
Kitértek továbbá arra is, hogy idén ősztől az NKE Közigazgatás-tudományi Karának képzési szerkezete "a közszolgálati munkaerő piaci igényekhez illeszkedve változott. Az új képzések továbbra is népszerűek - írta az NKE, hozzátéve: a közigazgatás-szervező közszolgálati ösztöndíjas nappali képzésre például 380 pont kellett a bejutáshoz.
"A Nemzeti Közszolgálati Egyetem emellett Magyarország egyetlen fegyveres képzést adó felsőoktatási intézménye és a jövő közigazgatási szakembereinek döntő többsége is egyetemünk falai közül kerül ki" - emelte ki az egyetem. Közleményük szerint az NKE három karán összesen több mint 6 ezer hallgató tanul alap- és mesterszakokon, szakirányú továbbképzési szakokon, szakképzési programokban, valamint az idén a tavalyi évhez képest több mint 20 százalékkal több hallgatót fogadó doktori iskolák valamelyikében, köztük az országban elsőként megalakult és eddig egyedüliként működő Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
