Ennyi hallgatót vehet fel az egri Eszterházy Károly Főiskola 2015-ben

Február 15-ig jelentkezhettek a szeptemberben induló alap-, osztatlan- és mesterszakokra, illetve felsőoktatási szakképzésekre. Íme, ennyien kerülhetnek be az egri Eszterházy Károly Főiskolára.

  • Eduline
Wikipedia

Az egri Eszterházy Károly Főiskolára (EKF) 2015-ben összesen 6135-en juthatnak be: nappali képzésen 2944-en, esti és levelező képzésen 3135-en kezdhetik el a főiskolát. Távoktatási formában 56-an tanulhatnak majd, társadalomtudományi képzésen Egerben, magyar nyelven. A kapacitásszámról szóló sorozatunkat itt találjátok.

A kapacitásszám azt mutatja, hogy az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be: azon a 41 szakon kívül, amelyeken előzetes ponthatárt állapítottak meg, elvileg azok, akik elérik a minimumponthatárt, és beférnek a kapacitásba, állami ösztöndíjas helyet szerezhetnek. Az egyes szakok minimális és maximális kapacitását a felvi.hu-n, az adott képzésnél nézhetitek meg, a mesterképzéseknél külön-külön az ösztöndíjas és az önköltséges képzésre is. A 2015-ös felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.

Képzési területNappali képzésre felvehető hallgatók számaEsti, levelező képzésre felvehető hallgatók száma

bölcsészettudomány

282

331

gazdaságtudományok

288

495

gazdaságtudományok (Sárospatak)

20

30

informatika

209

218

informatika (Sárospatak)

30

30

művészet

65

40

művészet (Sárospatak)

30

25

művészetközvetítés

290

203

pedagógusképzés

637

786

pedagógusképzés (Sárospatak)

201

98

sporttudomány

141

120

társadalomtudomány

307

353

társadalomtudomány (angol nyelven)

30

20

természettudomány

414

386

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.