A 2012/2013-as tanévben és a 2013-as őszi vizsgaidőszakban még bármelyik tantárgyból lehet előrehozott érettségire...
A 2012/2013-as tanévben és a 2013-as őszi vizsgaidőszakban még bármelyik tantárgyból lehet előrehozott érettségire jelentkezni, 2014 januárjától viszont csak idegen nyelvekből és informatikából lehet majd előrehozott vizsgát tenni. Több ezer diák járhat rosszul, sokan ugyanis természettudományos tantárgyakból írásbeliznének és szóbeliznének idő előtt, ezeket ugyanis a legtöbb középiskolában csak a kilencedik és a tizedik évfolyamon tanulják.
Népszerű volt, mégis eltörölnék
A 2005-ben bevezetett vizsgatípus szinte azonnal népszerűvé vált, a rendes érettségi után erre jelentkeztek a legtöbben – leginkább azért, mert aki például a gimnázium második évében befejezi a földrajz vagy a biológia tanulását, nem szívesen vizsgázna ezekből a tárgyakból két év kihagyás után. „Aki nem jár fakultációra, az kétszer-háromszor annyi idő alatt tud felkészülni a természettudományos érettségire a tizenkettedik évben, mint az, aki rögtön tizedikben levizsgázik” – mondta az eduline-nak Kiss Róbert, aki két évvel ezelőtt tett előrehozott érettségit biológiából.
| Így változnak a szabályok |
| 2014-től csökken a választható érettségi tárgyak száma - itt találjátok a teljes listát. Nehezebb lesz megszerezni a kettest, és kevesebb idegen nyelvből lehet majd vizsgázni - a legfontosabb változásokról itt olvashattok. |
Már 2005-ben, vagyis a bevezetés évében 14 ezren döntöttek úgy, hogy egy vagy két tantárgyból tizennyolc éves koruk előtt vizsgáznak. 2008-ban 46 ezren, 2010 májusában pedig 53 ezren választották az előrehozott érettségit. 2011-ben valamivel kevesebben, 40 ezren, idén pedig 38 ezren vizsgáztak a második vagy a harmadik középiskolai tanévben. Emelt szintű vizsgára tavaly 1300-an, idén 1500-an jelentkeztek.
"Nem helyes"
Eredetileg már 2013-tól eltörölték volna ezt a vizsgatípust, Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az eduline-nak már 2010 decemberében úgy nyilatkozott, a tervek szerint abban az évben már nem jelentkezhetnek a diákok előrehozott érettségire. „Ennek számtalan oka van, a megszervezhetetlenségtől kezdve egészen odáig, hogy az érettséginek szimbolikus szerepe van, tizennyolc éven korban lezár egy fontos időszakot” – mondta, hozzátéve, nem tartja „helyesnek”, hogy a középiskolások már tizenöt-tizenhat évesen átesnek a vizsgák egy részén.
A történelemtanárok és a diákok nem örülnek a döntésnek
A Történelemtanárok Egylete már tavaly januárban jelezte, hogy nem ért egyet az előrehozott érettségi megszüntetésével, a középiskolai tanárok szerint "érthetetlen", miért akarják elvenni az elővizsga lehetőségét azoktól a diákoktól, akik egy vagy több tantárgyból már a tizedik vagy a tizenegyedik évben felkészültnek érzik magukat.
2011 áprilisában a diákparlament is leszavazta az előrehozott vizsga megszüntetését, a középiskolások azzal érveltek, hogy sokkal nehezebb levizsgázni úgy egy tárgyból, hogy az érettségit megelőző egy-két évben már nem tanulják.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
