A 2012/2013-as tanévben és a 2013-as őszi vizsgaidőszakban még bármelyik tantárgyból lehet előrehozott érettségire...
A 2012/2013-as tanévben és a 2013-as őszi vizsgaidőszakban még bármelyik tantárgyból lehet előrehozott érettségire jelentkezni, 2014 januárjától viszont csak idegen nyelvekből és informatikából lehet majd előrehozott vizsgát tenni. Több ezer diák járhat rosszul, sokan ugyanis természettudományos tantárgyakból írásbeliznének és szóbeliznének idő előtt, ezeket ugyanis a legtöbb középiskolában csak a kilencedik és a tizedik évfolyamon tanulják.
Népszerű volt, mégis eltörölnék
A 2005-ben bevezetett vizsgatípus szinte azonnal népszerűvé vált, a rendes érettségi után erre jelentkeztek a legtöbben – leginkább azért, mert aki például a gimnázium második évében befejezi a földrajz vagy a biológia tanulását, nem szívesen vizsgázna ezekből a tárgyakból két év kihagyás után. „Aki nem jár fakultációra, az kétszer-háromszor annyi idő alatt tud felkészülni a természettudományos érettségire a tizenkettedik évben, mint az, aki rögtön tizedikben levizsgázik” – mondta az eduline-nak Kiss Róbert, aki két évvel ezelőtt tett előrehozott érettségit biológiából.
| Így változnak a szabályok |
| 2014-től csökken a választható érettségi tárgyak száma - itt találjátok a teljes listát. Nehezebb lesz megszerezni a kettest, és kevesebb idegen nyelvből lehet majd vizsgázni - a legfontosabb változásokról itt olvashattok. |
Már 2005-ben, vagyis a bevezetés évében 14 ezren döntöttek úgy, hogy egy vagy két tantárgyból tizennyolc éves koruk előtt vizsgáznak. 2008-ban 46 ezren, 2010 májusában pedig 53 ezren választották az előrehozott érettségit. 2011-ben valamivel kevesebben, 40 ezren, idén pedig 38 ezren vizsgáztak a második vagy a harmadik középiskolai tanévben. Emelt szintű vizsgára tavaly 1300-an, idén 1500-an jelentkeztek.
"Nem helyes"
Eredetileg már 2013-tól eltörölték volna ezt a vizsgatípust, Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az eduline-nak már 2010 decemberében úgy nyilatkozott, a tervek szerint abban az évben már nem jelentkezhetnek a diákok előrehozott érettségire. „Ennek számtalan oka van, a megszervezhetetlenségtől kezdve egészen odáig, hogy az érettséginek szimbolikus szerepe van, tizennyolc éven korban lezár egy fontos időszakot” – mondta, hozzátéve, nem tartja „helyesnek”, hogy a középiskolások már tizenöt-tizenhat évesen átesnek a vizsgák egy részén.
A történelemtanárok és a diákok nem örülnek a döntésnek
A Történelemtanárok Egylete már tavaly januárban jelezte, hogy nem ért egyet az előrehozott érettségi megszüntetésével, a középiskolai tanárok szerint "érthetetlen", miért akarják elvenni az elővizsga lehetőségét azoktól a diákoktól, akik egy vagy több tantárgyból már a tizedik vagy a tizenegyedik évben felkészültnek érzik magukat.
2011 áprilisában a diákparlament is leszavazta az előrehozott vizsga megszüntetését, a középiskolások azzal érveltek, hogy sokkal nehezebb levizsgázni úgy egy tárgyból, hogy az érettségit megelőző egy-két évben már nem tanulják.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
