A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
A 2012/2013-as tanévben és a 2013-as őszi vizsgaidőszakban még bármelyik tantárgyból lehet előrehozott érettségire...

A 2012/2013-as tanévben és a 2013-as őszi vizsgaidőszakban még bármelyik tantárgyból lehet előrehozott érettségire jelentkezni, 2014 januárjától viszont csak idegen nyelvekből és informatikából lehet majd előrehozott vizsgát tenni. Több ezer diák járhat rosszul, sokan ugyanis természettudományos tantárgyakból írásbeliznének és szóbeliznének idő előtt, ezeket ugyanis a legtöbb középiskolában csak a kilencedik és a tizedik évfolyamon tanulják.
Népszerű volt, mégis eltörölnék
A 2005-ben bevezetett vizsgatípus szinte azonnal népszerűvé vált, a rendes érettségi után erre jelentkeztek a legtöbben – leginkább azért, mert aki például a gimnázium második évében befejezi a földrajz vagy a biológia tanulását, nem szívesen vizsgázna ezekből a tárgyakból két év kihagyás után. „Aki nem jár fakultációra, az kétszer-háromszor annyi idő alatt tud felkészülni a természettudományos érettségire a tizenkettedik évben, mint az, aki rögtön tizedikben levizsgázik” – mondta az eduline-nak Kiss Róbert, aki két évvel ezelőtt tett előrehozott érettségit biológiából.
| Így változnak a szabályok |
| 2014-től csökken a választható érettségi tárgyak száma - itt találjátok a teljes listát. Nehezebb lesz megszerezni a kettest, és kevesebb idegen nyelvből lehet majd vizsgázni - a legfontosabb változásokról itt olvashattok. |
Már 2005-ben, vagyis a bevezetés évében 14 ezren döntöttek úgy, hogy egy vagy két tantárgyból tizennyolc éves koruk előtt vizsgáznak. 2008-ban 46 ezren, 2010 májusában pedig 53 ezren választották az előrehozott érettségit. 2011-ben valamivel kevesebben, 40 ezren, idén pedig 38 ezren vizsgáztak a második vagy a harmadik középiskolai tanévben. Emelt szintű vizsgára tavaly 1300-an, idén 1500-an jelentkeztek.
"Nem helyes"
Eredetileg már 2013-tól eltörölték volna ezt a vizsgatípust, Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az eduline-nak már 2010 decemberében úgy nyilatkozott, a tervek szerint abban az évben már nem jelentkezhetnek a diákok előrehozott érettségire. „Ennek számtalan oka van, a megszervezhetetlenségtől kezdve egészen odáig, hogy az érettséginek szimbolikus szerepe van, tizennyolc éven korban lezár egy fontos időszakot” – mondta, hozzátéve, nem tartja „helyesnek”, hogy a középiskolások már tizenöt-tizenhat évesen átesnek a vizsgák egy részén.
A történelemtanárok és a diákok nem örülnek a döntésnek
A Történelemtanárok Egylete már tavaly januárban jelezte, hogy nem ért egyet az előrehozott érettségi megszüntetésével, a középiskolai tanárok szerint "érthetetlen", miért akarják elvenni az elővizsga lehetőségét azoktól a diákoktól, akik egy vagy több tantárgyból már a tizedik vagy a tizenegyedik évben felkészültnek érzik magukat.
2011 áprilisában a diákparlament is leszavazta az előrehozott vizsga megszüntetését, a középiskolások azzal érveltek, hogy sokkal nehezebb levizsgázni úgy egy tárgyból, hogy az érettségit megelőző egy-két évben már nem tanulják.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.