A 2012/2013-as tanévben és a 2013-as őszi vizsgaidőszakban még bármelyik tantárgyból lehet előrehozott érettségire...
A 2012/2013-as tanévben és a 2013-as őszi vizsgaidőszakban még bármelyik tantárgyból lehet előrehozott érettségire jelentkezni, 2014 januárjától viszont csak idegen nyelvekből és informatikából lehet majd előrehozott vizsgát tenni. Több ezer diák járhat rosszul, sokan ugyanis természettudományos tantárgyakból írásbeliznének és szóbeliznének idő előtt, ezeket ugyanis a legtöbb középiskolában csak a kilencedik és a tizedik évfolyamon tanulják.
Népszerű volt, mégis eltörölnék
A 2005-ben bevezetett vizsgatípus szinte azonnal népszerűvé vált, a rendes érettségi után erre jelentkeztek a legtöbben – leginkább azért, mert aki például a gimnázium második évében befejezi a földrajz vagy a biológia tanulását, nem szívesen vizsgázna ezekből a tárgyakból két év kihagyás után. „Aki nem jár fakultációra, az kétszer-háromszor annyi idő alatt tud felkészülni a természettudományos érettségire a tizenkettedik évben, mint az, aki rögtön tizedikben levizsgázik” – mondta az eduline-nak Kiss Róbert, aki két évvel ezelőtt tett előrehozott érettségit biológiából.
| Így változnak a szabályok |
| 2014-től csökken a választható érettségi tárgyak száma - itt találjátok a teljes listát. Nehezebb lesz megszerezni a kettest, és kevesebb idegen nyelvből lehet majd vizsgázni - a legfontosabb változásokról itt olvashattok. |
Már 2005-ben, vagyis a bevezetés évében 14 ezren döntöttek úgy, hogy egy vagy két tantárgyból tizennyolc éves koruk előtt vizsgáznak. 2008-ban 46 ezren, 2010 májusában pedig 53 ezren választották az előrehozott érettségit. 2011-ben valamivel kevesebben, 40 ezren, idén pedig 38 ezren vizsgáztak a második vagy a harmadik középiskolai tanévben. Emelt szintű vizsgára tavaly 1300-an, idén 1500-an jelentkeztek.
"Nem helyes"
Eredetileg már 2013-tól eltörölték volna ezt a vizsgatípust, Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az eduline-nak már 2010 decemberében úgy nyilatkozott, a tervek szerint abban az évben már nem jelentkezhetnek a diákok előrehozott érettségire. „Ennek számtalan oka van, a megszervezhetetlenségtől kezdve egészen odáig, hogy az érettséginek szimbolikus szerepe van, tizennyolc éven korban lezár egy fontos időszakot” – mondta, hozzátéve, nem tartja „helyesnek”, hogy a középiskolások már tizenöt-tizenhat évesen átesnek a vizsgák egy részén.
A történelemtanárok és a diákok nem örülnek a döntésnek
A Történelemtanárok Egylete már tavaly januárban jelezte, hogy nem ért egyet az előrehozott érettségi megszüntetésével, a középiskolai tanárok szerint "érthetetlen", miért akarják elvenni az elővizsga lehetőségét azoktól a diákoktól, akik egy vagy több tantárgyból már a tizedik vagy a tizenegyedik évben felkészültnek érzik magukat.
2011 áprilisában a diákparlament is leszavazta az előrehozott vizsga megszüntetését, a középiskolások azzal érveltek, hogy sokkal nehezebb levizsgázni úgy egy tárgyból, hogy az érettségit megelőző egy-két évben már nem tanulják.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
