Ettől a vizsgától sokan tartanak, a matekérettségivel küzdenek ma a diákok
Ma reggel nyolc órakor kezdődik a közép- és emelt szintű matematikaérettségi. Minden infót összegyűjtöttünk nektek a feladatlapról, a segédeszközökről és a változásokról.
Eduline
pixabay
Középszinten három óra alatt kell megírni a matematikaérettségit
A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok.
A diákoknak a középszintű matematikai írásbelin egy központi feladatsort kell megoldaniuk. Az első részre 45 percük, a másodikra 135 percük van, a feladatok megoldásának sorrendjét (az első és a második részen belül) a diákok határozzák meg.
Az érettségizők először az első feladatlapot oldják meg, 45 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti a teszteket. Ezután kapják meg a második feladatsort.
A II. B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető. "A feladatok a középszintű követelmények keretein belül összetett feladatok, általában több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak" - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
Emelt szint
Emelt szinten összesen 240 percet kapnak a diákok a feladatsor megoldására. A középszintű érettségitől eltérően itt egy egyszerre kapják meg a diákok az első és a második részt és ők osztják be, melyikre mennyi időt szánnak.
Már ne a tanulásé legyen a főszerep! Az utolsó napon, tehát a magyar nyelv és irodalom érettségi utáni délutánon már nem érdemes tanulni a matekra, inkább a pihenésé legyen a főszerep - tanácsolja a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos érettségi-előkészítője, a Studium Generale matematikai szekciója.
Használható segédeszközök
Közép- és emelt szinten is használhatnak a diákok függvénytáblázatot, zsebszámológépet, körzőt, vonalzót és szögmérőt.
Amit mindenképpen ellenőrizzetek még a vizsgára indulás előtt, hogy a függvénytáblázatotok ép, tiszta és beleírás-mentes legyen, ellenkező esetben nem használhatjátok az érettségin.
A felsorolt eszközökről a vizsgázó maga gondoskodik, az eszközöket az írásbelin nem adhatjátok kölcsön más vizsgázónak, és ti sem kérhettek kölcsön másoktól segédeszközöket.
Változások az idei feladatlapon
Matematikából főleg az emelt szintű érettségi követelményrendszere változott: bővült a bizonyítandó tételek köre, az írásbelin az algebra 20 százalékos aránya 25 százalékra nőtt, és a pontozás is más lesz 2017-től. A középszintű vizsga majdnem változatlan marad, az írásbeli II. részében azonban az összes feladat több részkérdésből áll majd.
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.
És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?