Ettől a vizsgától sokan tartanak, a matekérettségivel küzdenek ma a diákok
Ma reggel nyolc órakor kezdődik a közép- és emelt szintű matematikaérettségi. Minden infót összegyűjtöttünk nektek a feladatlapról, a segédeszközökről és a változásokról.
Eduline
pixabay
Középszinten három óra alatt kell megírni a matematikaérettségit
A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok.
A diákoknak a középszintű matematikai írásbelin egy központi feladatsort kell megoldaniuk. Az első részre 45 percük, a másodikra 135 percük van, a feladatok megoldásának sorrendjét (az első és a második részen belül) a diákok határozzák meg.
Az érettségizők először az első feladatlapot oldják meg, 45 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti a teszteket. Ezután kapják meg a második feladatsort.
A II. B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető. "A feladatok a középszintű követelmények keretein belül összetett feladatok, általában több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak" - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
Emelt szint
Emelt szinten összesen 240 percet kapnak a diákok a feladatsor megoldására. A középszintű érettségitől eltérően itt egy egyszerre kapják meg a diákok az első és a második részt és ők osztják be, melyikre mennyi időt szánnak.
Már ne a tanulásé legyen a főszerep! Az utolsó napon, tehát a magyar nyelv és irodalom érettségi utáni délutánon már nem érdemes tanulni a matekra, inkább a pihenésé legyen a főszerep - tanácsolja a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos érettségi-előkészítője, a Studium Generale matematikai szekciója.
Használható segédeszközök
Közép- és emelt szinten is használhatnak a diákok függvénytáblázatot, zsebszámológépet, körzőt, vonalzót és szögmérőt.
Amit mindenképpen ellenőrizzetek még a vizsgára indulás előtt, hogy a függvénytáblázatotok ép, tiszta és beleírás-mentes legyen, ellenkező esetben nem használhatjátok az érettségin.
A felsorolt eszközökről a vizsgázó maga gondoskodik, az eszközöket az írásbelin nem adhatjátok kölcsön más vizsgázónak, és ti sem kérhettek kölcsön másoktól segédeszközöket.
Változások az idei feladatlapon
Matematikából főleg az emelt szintű érettségi követelményrendszere változott: bővült a bizonyítandó tételek köre, az írásbelin az algebra 20 százalékos aránya 25 százalékra nőtt, és a pontozás is más lesz 2017-től. A középszintű vizsga majdnem változatlan marad, az írásbeli II. részében azonban az összes feladat több részkérdésből áll majd.
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.
És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
