Eleve kudarcra van ítélve a kormány terve a részösztöndíjas formáról?

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) csütörtökön tiltakozását fejezte ki a felsőoktatást érintő megszorító...

  • eduline/mti
Fazekas István

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) csütörtökön tiltakozását fejezte ki a felsőoktatást érintő megszorító intézkedések és a teljes állami ösztöndíjas hallgatók keretszámának durva csökkentése miatt csütörtöki közleményében. A tömörülés felkérte a rektori konferenciát, a HÖOK-ot és az érintett szülőket, hogy együttes erővel lépjenek fel a kormányzati intézkedés ellen.

Tőrös Szilárd, az FDSZ elnöke a tömörülés elnökségi ülésén hozott állásfoglalást ismertetve kifejtette: elfogadhatatlannak tartják az állami ösztöndíjas keretszámok tervezett átgondolatlan csökkentését, amely szerintük fiatalok ezreit zárja ki a továbbtanulásból. Mindez ellentétben áll az ország szellemi kapacitásainak szükséges kihasználásával, és bújtatott tandíjat jelent - mutatott rá az elnök.

Kitértek arra, hogy a kormány minden erővel a részösztöndíjas forma felé tolná el a jelentkezőket, amely kiváltképpen a természettudományi és agrárképzés területén - tekintettel az érintett szülők anyagi helyzetére és a végzettek alacsony társadalmi megbecsülésére - már eleve kudarcra van ítélve. 

A részösztöndíjas képzés iránti érdektelenséget bizonyítja, hogy a 2012/2013-as tanévre meghirdetett 15 500 részösztöndíjas helyből - a keretszámok 5000 főre történő módosítása ellenére - csak 2500 helyet lehetett betölteni a jelentkezők hiányában - állapította meg az érdekvédő.

Kiemelte: az FDSZ elnöksége úgy látja, hogy nem a felsőoktatás "kivéreztetése" fogja az országot kivezetni a gazdasági válságból, hanem éppen ellenkezőleg, a felsőoktatásba befektetett szellemi és anyagi tőke a biztosíték arra, hogy a nemzet kiemelkedjen ebből a válságból. Ezt kihasználatlanul hagyni, sőt akadályozni felelőtlenség - írták.

Az FDSZ felkéri a Magyar Rektori Konferencia elnökségét, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája vezetőségét, az érintett szülőket, hogy együttes erővel lépjenek fel a brutális kormányzati intézkedések ellen - közölte, hozzátéve: az FDSZ mindent megtesz a közös fellépés érdekében, és a felsőoktatás értékeinek megőrzéséért kész a legmesszebbmenőkig is elmenni.

Az elnökségi ülésen elfogadott állásfoglalásban szintén tiltakozásukat fejezték az ki az ország valamennyi állami fenntartású felsőoktatási intézményét sújtó, 2012-re vonatkozó több mint 7 milliárd forint zárolását elrendelő kormányzati intézkedés ellen. Ez a zárolás az intézmények döntő többségének alapvető működőképességét veszélyezteti, és az oktatásban-kutatásban visszafordíthatatlan károkat okoz - mutatott rá, hozzátéve: elfogadhatatlan, hogy főiskolák és egyetemek dolgozóinak napi megélhetési gondokkal és fenyegető elbocsátásokkal kelljen szembenézniük akkor, amikor a jelenleg meglévő nehézségek ellenére erejükön felül látják el a nemzetgazdasági szempontból meghatározó munkájukat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.