A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) csütörtökön tiltakozását fejezte ki a felsőoktatást érintő megszorító...
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) csütörtökön tiltakozását fejezte ki a felsőoktatást érintő megszorító intézkedések és a teljes állami ösztöndíjas hallgatók keretszámának durva csökkentése miatt csütörtöki közleményében. A tömörülés felkérte a rektori konferenciát, a HÖOK-ot és az érintett szülőket, hogy együttes erővel lépjenek fel a kormányzati intézkedés ellen.
Tőrös Szilárd, az FDSZ elnöke a tömörülés elnökségi ülésén hozott állásfoglalást ismertetve kifejtette: elfogadhatatlannak tartják az állami ösztöndíjas keretszámok tervezett átgondolatlan csökkentését, amely szerintük fiatalok ezreit zárja ki a továbbtanulásból. Mindez ellentétben áll az ország szellemi kapacitásainak szükséges kihasználásával, és bújtatott tandíjat jelent - mutatott rá az elnök.
Kitértek arra, hogy a kormány minden erővel a részösztöndíjas forma felé tolná el a jelentkezőket, amely kiváltképpen a természettudományi és agrárképzés területén - tekintettel az érintett szülők anyagi helyzetére és a végzettek alacsony társadalmi megbecsülésére - már eleve kudarcra van ítélve.
A részösztöndíjas képzés iránti érdektelenséget bizonyítja, hogy a 2012/2013-as tanévre meghirdetett 15 500 részösztöndíjas helyből - a keretszámok 5000 főre történő módosítása ellenére - csak 2500 helyet lehetett betölteni a jelentkezők hiányában - állapította meg az érdekvédő.
Kiemelte: az FDSZ elnöksége úgy látja, hogy nem a felsőoktatás "kivéreztetése" fogja az országot kivezetni a gazdasági válságból, hanem éppen ellenkezőleg, a felsőoktatásba befektetett szellemi és anyagi tőke a biztosíték arra, hogy a nemzet kiemelkedjen ebből a válságból. Ezt kihasználatlanul hagyni, sőt akadályozni felelőtlenség - írták.
Az FDSZ felkéri a Magyar Rektori Konferencia elnökségét, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája vezetőségét, az érintett szülőket, hogy együttes erővel lépjenek fel a brutális kormányzati intézkedések ellen - közölte, hozzátéve: az FDSZ mindent megtesz a közös fellépés érdekében, és a felsőoktatás értékeinek megőrzéséért kész a legmesszebbmenőkig is elmenni.
Az elnökségi ülésen elfogadott állásfoglalásban szintén tiltakozásukat fejezték az ki az ország valamennyi állami fenntartású felsőoktatási intézményét sújtó, 2012-re vonatkozó több mint 7 milliárd forint zárolását elrendelő kormányzati intézkedés ellen. Ez a zárolás az intézmények döntő többségének alapvető működőképességét veszélyezteti, és az oktatásban-kutatásban visszafordíthatatlan károkat okoz - mutatott rá, hozzátéve: elfogadhatatlan, hogy főiskolák és egyetemek dolgozóinak napi megélhetési gondokkal és fenyegető elbocsátásokkal kelljen szembenézniük akkor, amikor a jelenleg meglévő nehézségek ellenére erejükön felül látják el a nemzetgazdasági szempontból meghatározó munkájukat.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
