Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egy hétig kortól, végzettségtől, tanulmányi eredményektől függetlenül bárki egyetemistának érezheti magát a Szegedi...

Egy hétig kortól, végzettségtől, tanulmányi eredményektől függetlenül bárki egyetemistának érezheti magát a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán. Február 6-tól öt tanítási napon 71 kurzus óráiba hallgathatnak bele az érdeklődők.
A nyílt órákra leginkább a döntés előtt álló középiskolásokat és a kommunikáció szakos képzés iránt érdeklődő diákok szüleit várják, de a tanárok örömmel látják azokat a nyugdíjasokat is, akik unokáik világát szeretnék megismerni.
A kezdeményezés részeként tizenhét tanteremben reggel 8-tól este 7-ig lehet majd órákat hallgatni. A nyílt héten az igazi egyetemisták és a vendéghallgatók együtt ismerkedhetnek a kommunikációs munka hátterével, az egyes tantárgyakkal.
Szajbély Mihály, a kommunikáció és médiatudományi tanszék vezetője utalt rá, hogy az utóbbi években a nyilvánosság fórumain gyakran hangoztak el olyan vélemények, hogy a kommunikáció szakos hallgatók nem elég hasznosak a munkaerőpiac szempontjából, és megkérdőjeleződött a képzés komolysága is. A professzor meggyőződése, hogy ezekre a vádakra a leginkább úgy lehet válaszolni, ha a képzést kívülről is láthatóvá teszik, úgy, hogy a tavaszi szemeszter első tanítási hetében bárki, bármelyik órán részt vehet.
A nyílt héten a tanszék televízió- és rádióstúdiója is fogadja majd az érdeklődőket. Bárki szerkesztheti a Rádió Mi műsorát; az érdeklődők hozhatnak zeneszámokat, és megoszthatják gondolataikat a közösségi rádió hullámhosszán. Az egyetemi tévéstúdióban a vendéghallgatók is híradó-műsorvezetők lehetnek, beolvashatják kedvenc híreiket, majd a felvételt magukkal vihetik. Esténként a korábbi hallgatók vizsgafilmjeiből rendeznek vetítéseket.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.