Egy hétre bárki lehet egyetemista Szegeden

Egy hétig kortól, végzettségtől, tanulmányi eredményektől függetlenül bárki egyetemistának érezheti magát a Szegedi...

  • Eduline
Délmagyar.hu

Egy hétig kortól, végzettségtől, tanulmányi eredményektől függetlenül bárki egyetemistának érezheti magát a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán. Február 6-tól öt tanítási napon 71 kurzus óráiba hallgathatnak bele az érdeklődők.

A nyílt órákra leginkább a döntés előtt álló középiskolásokat és a kommunikáció szakos képzés iránt érdeklődő diákok szüleit várják, de a tanárok örömmel látják azokat a nyugdíjasokat is, akik unokáik világát szeretnék megismerni. 

A kezdeményezés részeként tizenhét tanteremben reggel 8-tól este 7-ig lehet majd órákat hallgatni. A nyílt héten az igazi egyetemisták és a vendéghallgatók együtt ismerkedhetnek a kommunikációs munka hátterével, az egyes tantárgyakkal.

Szajbély Mihály, a kommunikáció és médiatudományi tanszék vezetője utalt rá, hogy az utóbbi években a nyilvánosság fórumain gyakran hangoztak el olyan vélemények, hogy a kommunikáció szakos hallgatók nem elég hasznosak a munkaerőpiac szempontjából, és megkérdőjeleződött a képzés komolysága is. A professzor meggyőződése, hogy ezekre a vádakra a leginkább úgy lehet válaszolni, ha a képzést kívülről is láthatóvá teszik, úgy, hogy a tavaszi szemeszter első tanítási hetében bárki, bármelyik órán részt vehet. 

A nyílt héten a tanszék televízió- és rádióstúdiója is fogadja majd az érdeklődőket. Bárki szerkesztheti a Rádió Mi műsorát; az érdeklődők hozhatnak zeneszámokat, és megoszthatják gondolataikat a közösségi rádió hullámhosszán. Az egyetemi tévéstúdióban a vendéghallgatók is híradó-műsorvezetők lehetnek, beolvashatják kedvenc híreiket, majd a felvételt magukkal vihetik. Esténként a korábbi hallgatók vizsgafilmjeiből rendeznek vetítéseket.

 
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.