Egy hétig kortól, végzettségtől, tanulmányi eredményektől függetlenül bárki egyetemistának érezheti magát a Szegedi...
Egy hétig kortól, végzettségtől, tanulmányi eredményektől függetlenül bárki egyetemistának érezheti magát a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán. Február 6-tól öt tanítási napon 71 kurzus óráiba hallgathatnak bele az érdeklődők.
A nyílt órákra leginkább a döntés előtt álló középiskolásokat és a kommunikáció szakos képzés iránt érdeklődő diákok szüleit várják, de a tanárok örömmel látják azokat a nyugdíjasokat is, akik unokáik világát szeretnék megismerni.
A kezdeményezés részeként tizenhét tanteremben reggel 8-tól este 7-ig lehet majd órákat hallgatni. A nyílt héten az igazi egyetemisták és a vendéghallgatók együtt ismerkedhetnek a kommunikációs munka hátterével, az egyes tantárgyakkal.
Szajbély Mihály, a kommunikáció és médiatudományi tanszék vezetője utalt rá, hogy az utóbbi években a nyilvánosság fórumain gyakran hangoztak el olyan vélemények, hogy a kommunikáció szakos hallgatók nem elég hasznosak a munkaerőpiac szempontjából, és megkérdőjeleződött a képzés komolysága is. A professzor meggyőződése, hogy ezekre a vádakra a leginkább úgy lehet válaszolni, ha a képzést kívülről is láthatóvá teszik, úgy, hogy a tavaszi szemeszter első tanítási hetében bárki, bármelyik órán részt vehet.
A nyílt héten a tanszék televízió- és rádióstúdiója is fogadja majd az érdeklődőket. Bárki szerkesztheti a Rádió Mi műsorát; az érdeklődők hozhatnak zeneszámokat, és megoszthatják gondolataikat a közösségi rádió hullámhosszán. Az egyetemi tévéstúdióban a vendéghallgatók is híradó-műsorvezetők lehetnek, beolvashatják kedvenc híreiket, majd a felvételt magukkal vihetik. Esténként a korábbi hallgatók vizsgafilmjeiből rendeznek vetítéseket.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
