Jóval kevesebben jelentkeztek az idei őszi érettségire, mint az előző években. Nem véletlenül: az előrehozott érettségi szabályainak szigorítása több ezer középiskolás terveit húzta keresztbe.
A kétszintű érettségi rendszer 2005-ös bevezetése óta összesen 163 ezren tettek érettségit az októberi-novemberi vizsgaidőszakban, tehát évente átlagosan 18 ezren - az Oktatási Hivatal adatai szerint az idén azonban csak 8102-en jelentkeztek az őszi vizsgákra.
2014-től ugyanis már nem lehet előrehozott érettségit tenni októberben-novemberben - pedig korábban a legnépszerűbb vizsgatípus volt ebben a vizsgaidőszakban. Kilenc év alatt több mint 107 ezren jelentkeztek előrehozott érettségire ősszel, több mint 37 ezren emelt szinten vizsgáztak. Ez azt jelenti, hogy 2013-ig az ősszel vizsgázók 66 százaléka jelentkezett előrehozott érettségire.
Előrehozott érettségit azok a diákok tehetnek, akik még nem fejezték be középiskolai tanulmányaikat, és legalább 10. évfolyamosak. Sokan arra használták ezt a lehetőséget, hogy a középiskola utolsó éveikben már nem oktatott tárgyakból - például fizikából vagy biológiából - friss tudással vizsgázzanak. Az új szabályok szerint azonban már csak informatikából, élő idegen nyelvekből és latinból lehet előrehozott érettségit tenni, és azt is csak a tavaszi vizsgaidőszakban.
Azoknak a diákoknak, akik még 12. év vége előtt szeretnének ősszel érettségizni, csak a szintemelő vizsga maradt. Ilyen vizsgát azok tehetnek, akik már rendelkeznek középszintű érettségivel az adott tantárgyból, és most emelt szinten érettségiznének. Az idén szintemelő vizsgára 1789-en jelentkeztek - valamennyivel kevesebben, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Mi vár az érettségizőkre a 2014/2015-ös tanévben? Itt vannak a változások.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
