Jóval kevesebben jelentkeztek az idei őszi érettségire, mint az előző években. Nem véletlenül: az előrehozott érettségi szabályainak szigorítása több ezer középiskolás terveit húzta keresztbe.
A kétszintű érettségi rendszer 2005-ös bevezetése óta összesen 163 ezren tettek érettségit az októberi-novemberi vizsgaidőszakban, tehát évente átlagosan 18 ezren - az Oktatási Hivatal adatai szerint az idén azonban csak 8102-en jelentkeztek az őszi vizsgákra.
2014-től ugyanis már nem lehet előrehozott érettségit tenni októberben-novemberben - pedig korábban a legnépszerűbb vizsgatípus volt ebben a vizsgaidőszakban. Kilenc év alatt több mint 107 ezren jelentkeztek előrehozott érettségire ősszel, több mint 37 ezren emelt szinten vizsgáztak. Ez azt jelenti, hogy 2013-ig az ősszel vizsgázók 66 százaléka jelentkezett előrehozott érettségire.
Előrehozott érettségit azok a diákok tehetnek, akik még nem fejezték be középiskolai tanulmányaikat, és legalább 10. évfolyamosak. Sokan arra használták ezt a lehetőséget, hogy a középiskola utolsó éveikben már nem oktatott tárgyakból - például fizikából vagy biológiából - friss tudással vizsgázzanak. Az új szabályok szerint azonban már csak informatikából, élő idegen nyelvekből és latinból lehet előrehozott érettségit tenni, és azt is csak a tavaszi vizsgaidőszakban.
Azoknak a diákoknak, akik még 12. év vége előtt szeretnének ősszel érettségizni, csak a szintemelő vizsga maradt. Ilyen vizsgát azok tehetnek, akik már rendelkeznek középszintű érettségivel az adott tantárgyból, és most emelt szinten érettségiznének. Az idén szintemelő vizsgára 1789-en jelentkeztek - valamennyivel kevesebben, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Mi vár az érettségizőkre a 2014/2015-ös tanévben? Itt vannak a változások.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
