Jóval kevesebben jelentkeztek az idei őszi érettségire, mint az előző években. Nem véletlenül: az előrehozott érettségi szabályainak szigorítása több ezer középiskolás terveit húzta keresztbe.
A kétszintű érettségi rendszer 2005-ös bevezetése óta összesen 163 ezren tettek érettségit az októberi-novemberi vizsgaidőszakban, tehát évente átlagosan 18 ezren - az Oktatási Hivatal adatai szerint az idén azonban csak 8102-en jelentkeztek az őszi vizsgákra.
2014-től ugyanis már nem lehet előrehozott érettségit tenni októberben-novemberben - pedig korábban a legnépszerűbb vizsgatípus volt ebben a vizsgaidőszakban. Kilenc év alatt több mint 107 ezren jelentkeztek előrehozott érettségire ősszel, több mint 37 ezren emelt szinten vizsgáztak. Ez azt jelenti, hogy 2013-ig az ősszel vizsgázók 66 százaléka jelentkezett előrehozott érettségire.
Előrehozott érettségit azok a diákok tehetnek, akik még nem fejezték be középiskolai tanulmányaikat, és legalább 10. évfolyamosak. Sokan arra használták ezt a lehetőséget, hogy a középiskola utolsó éveikben már nem oktatott tárgyakból - például fizikából vagy biológiából - friss tudással vizsgázzanak. Az új szabályok szerint azonban már csak informatikából, élő idegen nyelvekből és latinból lehet előrehozott érettségit tenni, és azt is csak a tavaszi vizsgaidőszakban.
Azoknak a diákoknak, akik még 12. év vége előtt szeretnének ősszel érettségizni, csak a szintemelő vizsga maradt. Ilyen vizsgát azok tehetnek, akik már rendelkeznek középszintű érettségivel az adott tantárgyból, és most emelt szinten érettségiznének. Az idén szintemelő vizsgára 1789-en jelentkeztek - valamennyivel kevesebben, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Mi vár az érettségizőkre a 2014/2015-ös tanévben? Itt vannak a változások.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
