Jóval kevesebben jelentkeztek az idei őszi érettségire, mint az előző években. Nem véletlenül: az előrehozott érettségi szabályainak szigorítása több ezer középiskolás terveit húzta keresztbe.
A kétszintű érettségi rendszer 2005-ös bevezetése óta összesen 163 ezren tettek érettségit az októberi-novemberi vizsgaidőszakban, tehát évente átlagosan 18 ezren - az Oktatási Hivatal adatai szerint az idén azonban csak 8102-en jelentkeztek az őszi vizsgákra.
2014-től ugyanis már nem lehet előrehozott érettségit tenni októberben-novemberben - pedig korábban a legnépszerűbb vizsgatípus volt ebben a vizsgaidőszakban. Kilenc év alatt több mint 107 ezren jelentkeztek előrehozott érettségire ősszel, több mint 37 ezren emelt szinten vizsgáztak. Ez azt jelenti, hogy 2013-ig az ősszel vizsgázók 66 százaléka jelentkezett előrehozott érettségire.
Előrehozott érettségit azok a diákok tehetnek, akik még nem fejezték be középiskolai tanulmányaikat, és legalább 10. évfolyamosak. Sokan arra használták ezt a lehetőséget, hogy a középiskola utolsó éveikben már nem oktatott tárgyakból - például fizikából vagy biológiából - friss tudással vizsgázzanak. Az új szabályok szerint azonban már csak informatikából, élő idegen nyelvekből és latinból lehet előrehozott érettségit tenni, és azt is csak a tavaszi vizsgaidőszakban.
Azoknak a diákoknak, akik még 12. év vége előtt szeretnének ősszel érettségizni, csak a szintemelő vizsga maradt. Ilyen vizsgát azok tehetnek, akik már rendelkeznek középszintű érettségivel az adott tantárgyból, és most emelt szinten érettségiznének. Az idén szintemelő vizsgára 1789-en jelentkeztek - valamennyivel kevesebben, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Mi vár az érettségizőkre a 2014/2015-ös tanévben? Itt vannak a változások.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
