Szigor vár az érettségizőkre: több ezren járnak rosszul az új szabályokkal

Jóval kevesebben jelentkeztek az idei őszi érettségire, mint az előző években. Nem véletlenül: az előrehozott érettségi szabályainak szigorítása több ezer középiskolás terveit húzta keresztbe.

  • Eduline
Túry Gergely

A kétszintű érettségi rendszer 2005-ös bevezetése óta összesen 163 ezren tettek érettségit az októberi-novemberi vizsgaidőszakban, tehát évente átlagosan 18 ezren - az Oktatási Hivatal adatai szerint az idén azonban csak 8102-en jelentkeztek az őszi vizsgákra.

2014-től ugyanis már nem lehet előrehozott érettségit tenni októberben-novemberben - pedig korábban a legnépszerűbb vizsgatípus volt ebben a vizsgaidőszakban. Kilenc év alatt több mint 107 ezren jelentkeztek előrehozott érettségire ősszel, több mint 37 ezren emelt szinten vizsgáztak. Ez azt jelenti, hogy 2013-ig az ősszel vizsgázók 66 százaléka jelentkezett előrehozott érettségire.

Előrehozott érettségit azok a diákok tehetnek, akik még nem fejezték be középiskolai tanulmányaikat, és legalább 10. évfolyamosak. Sokan arra használták ezt a lehetőséget, hogy a középiskola utolsó éveikben már nem oktatott tárgyakból - például fizikából vagy biológiából - friss tudással vizsgázzanak. Az új szabályok szerint azonban már csak informatikából, élő idegen nyelvekből és latinból lehet előrehozott érettségit tenni, és azt is csak a tavaszi vizsgaidőszakban.

Azoknak a diákoknak, akik még 12. év vége előtt szeretnének ősszel érettségizni, csak a szintemelő vizsga maradt. Ilyen vizsgát azok tehetnek, akik már rendelkeznek középszintű érettségivel az adott tantárgyból, és most emelt szinten érettségiznének. Az idén szintemelő vizsgára 1789-en jelentkeztek - valamennyivel kevesebben, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Mi vár az érettségizőkre a 2014/2015-ös tanévben? Itt vannak a változások.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.