Egy hete hozta nyilvánosságra az oktatási államtitkárság a 2012-es keretszámokat - a legrosszabbul a jogi és gazdasági egyetemre, főiskolára készülő diákok jártak, ezekre a szakokra szinte lehetetlen lesz bekerülni. Az államilag finanszírozott helyek számának drasztikus csökkentéséről több napja vitatkoztok - a kommentekből válogattunk.
Sajnos nem feltétlenül a legokosabbak jutnak be az állami finanszírozású képzésre. Nagyon sok olyan tehetséges fiatal van, aki nem olyan minőségű középiskolába kerül, ahol a legszínvonalasabb oktatást kapja, sokan nem tudják megfizetni a különtanárt, vagy nincs fakultáció, szakkör az iskolájukban abból a tárgyból, ami a továbbtanuláshoz lenne szükséges. Ismerek olyat, aki nagyon magas pontszámmal azért nem tudott egyetemre menni (annak ellenére, hogy felvették állami finanszírozású szakra), mert kollégiumba nem vették fel, és a szülei nem tudták finanszírozni az albérletet és a többi költséget. Szóval ez nem olyan egyszerű, hogy a legokosabbak mennek állami finanszírozásra. Olyan is van, akinek muszáj munkába állnia, mert be kell szállni otthon a rezsibe, esetleg kisebb testvért kell eltartani, mert az egyik szülő meghalt, a másik egyedül nem bírja stb. Ő jelen esetben hülye lenne? Nem, csak el kell telnie pár évnek, mire ő is tanulhat, persze már saját költségén, munka mellett. Na, az ilyen emberek diplomája talán fog is érni valamit, mert ők legalább megdolgoztak érte, és nem az államtól kapják "ajándékba". Itt elnézést kérek mindenkitől, aki nappalira jár, és keményen tanul. Sajnos én sok olyat ismerek, akik az állam pénzén csak melegedni járnak az egyetemekre, sokan büfé és ruhatár szakokra.
"Ha valakinek tényleg okos a gyermeke, be fog kerülni az államilag finanszírozott helyekre" - szegény gyerekek... pár ponttal maradnak el a 410-es ponthatártól, és már a "hülye" kategóriába sorolják őket. Nyilván meg sem érdemlik, hogy próbálkozzanak a tanulással, igaz? Ha ezeknek a gyereknek a szülei minimálbéresek, mi a francból teremtik elő félévente a pénzt? Mindenkinek meg kell adni az esélyt, hogy bejusson, aztán ha nem tud teljesíteni, akkor nem lesz diplomája. De hogy ilyen pofátlan összegeket kérnek érte, az nevetséges.
Ha karonként kellene kiértékelnem a keretszámot, akkor azt mondhatom, hogy: agrárosoknál szerintem helyes döntés, bölcsészeknél is, gazdaságtudomány… hát ez azért eléggé durva, mit ne mondjak. 250 gazdaságis országosan, az valami iszonyú kevés, ezzel nem értek egyet, mert ez eddig egy igazán piacképes jó diploma volt, infomatikával egyetértek, közigazgatás, rendészet és katonaival is, igazságügy, munkaüggyel is, műszakisok nagy számával is (szerintem ez abszolút indokolt), ennek az elvégzéséhez egy sajátos látásmód kell, ami azért nincs meg mindenkiben. Orvos és egészségtudománnyal is egyetérthetek, pedagógusképzéssel is, sporttudománnyal is, társadalomtudományi keretszám felére csökkentésével is, természettudománnyal is, művészetisekkel is, jogászok létszámának drasztikus csökkentésével talán nem annyira. Mert itt azért egy valódi "vérengzésre" került sor, orvosok létszámának emelésével is egyetértek. Azzal is egyetértek, hogy tartsuk őket itthon,mivel azért az már milyen dolog, hogy kifizet az állam több millió forintot egy-egy orvospalánta tanítattására, és ő meg külföldre veszi az irányt anélkül, hogy 1 napot is dolgozott volna hazánkban. A tandíj arányos részét dolgozzák le azzal, hogy itthon maradnak arányos ideig.
Én egyetértek a kormány döntésével. Mivel volt az jobb, hogy boldog-boldogtalant felvettek az egyetemekre, és a végtelenségig lehetett halogatni a tanulmányok befejezését. A szüleim idejében nem lehetett a végtelenségig elhúzni a tanulmányokat, egyszer lehetett menni vizsgázni egy tantárgyból, és akit elvágtak a vizsgán, annak vége volt. Nem próbálkozhatott többet, nálunk az angol szakon például olyanok is voltak, hogy a tanuló 9.-re ment át a vizsgán. Hát mi ez? Nem tanulni, csak követelni? Meg 2-es matekkal vettek fel informatika szakra embereket. Hát mi volt ez? Aztán csodálkoztak, hogy még normális munkára sem vették fel őket a végén, csak hólapátolásra, meg fűnyírásra. Hát nem is voltak másra alkalmasak. Az egyetemi tanárom is azt mondta, hogy: "régen nem akárkit vettek fel egyetemre, de ma már mindenkit felvesznek aki él és mozog. Aki az egyetem mellé jár, és nem ugrik el, arra óhatatlanul rászáll a doktorátus". Na ennek itt most vége, uraim, lehet lázadozni, de én azt javaslom, hogy inkább tanulni kell, hogy benne legyenek azon szerencsések között, akik ingyen vehetnek majd részt az egyetemi oktatáson. Végre újra dicsőség és nagy dolog lesz egyetemistának lenni. És mivel jóval kevesebben fogják elvégezni az egyes szakokat, mint eddig, ezért jóval nagyobb esély is lesz elhelyezkedni a jövőben.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
