Döntött az Oktatási Hivatal: nem korrigálják a magyarérettségi javítókulcsát

Nem változtat a tételkészítő bizottság a magyar középszintű írásbeli érettségi vizsga javítási-értékelési útmutatóján...

  • eduline/mti
Döntött az Oktatási Hivatal. Nem változtatnak a magyarérettségi javítókulcsán
Hernádi Levente

Nem változtat a tételkészítő bizottság a magyar középszintű írásbeli érettségi vizsga javítási-értékelési útmutatóján - reagált az Oktatási Hivatal a Magyartanárok Egyesületének felvetésére.

A Magyartanárok Egyesülete előző nap közölte, hogy a szervezethez érkezett bejelentések alapján szükségesnek tartja a magyar írásbeli érettségi javítási-értékelési útmutató kiegészítését. Közleményük szerint az elmúlt héten számos, és a korábbi évekhez képest több észrevételt kapott a középszintű érettségi dolgozatokat javítóktól, elsősorban a szövegértési feladatsor javítási-értékelési útmutatójával kapcsolatban. Noha első ránézésre rendben lévőnek találták a feladatsort, az útmutató és tucatnyi osztály válaszainak ismeretében már komoly problémákat látnak - írták.

Hozzátették: megvizsgálva a felvetett kérdéseket nyomatékosan felszólítják az Oktatási Hivatalt, hogy a felsorolt esetekben módosítsa, illetve egészítse ki  a javítási-értékelési útmutatót, különös tekintettel arra, hogy - miként az útmutató fogalmaz - "Az 1., 5., 7., 10. feladatban csak a javítási-értékelési útmutatóban szereplő megoldás fogadható el".

Az Oktatási Hivatal a válaszában kiemelte: az írásbeli érettségi vizsga feladatlapjainak javítási-értékelési útmutatóit a vizsgatárgyanként megszervezett tételkészítő bizottságok készítik el, azok tartalmáért az adott bizottság, illetve személy szerint a bizottság elnöke felelős. Ennek megfelelően az útmutató megváltoztatása vagy érvényben tartása tekintetében is a bizottság, illetve annak elnöke hozhat döntést.

A magyar nyelv és irodalom tételkészítő bizottsága az egyesületnek írt szakmai válaszában egyértelműen kifejtette, hogy a középszintű írásbeli vizsga javítási-értékelési útmutatóját nem változtatja meg.

"A magyar nyelv és irodalom érettségi tételkészítő bizottsága tisztelettel tudomásul veszi a Magyartanárok Egyesületének mint felelős szakmai szervezetnek az állásfoglalását. Megnyugtató a tételkészítő bizottság számára, hogy a szakmai testület sem a Szövegértés feladatsorában, sem a javító tanárok számára készült javítási-értékelési útmutatóban hibát nem talált. Megjegyzései arra vonatkoztak, hogy a vizsgázók érdekeit figyelembe véve egyéb megoldások is elfogadhatók legyenek" - írták.

A kifogásokra reagálva kifejtették, hogy a vizsgán hibás válasz nem értékelhető, és javító tanár az érettségi dolgozatok értékelésénél nem érvényesítheti azt a nemzetközileg elfogadott szaktanári, tanórai-iskolai pedagógiai módszert, amely szerint az értékelés nemcsak diszciplináris, hanem a személyiség egészének formálására is irányul. Az érettségi értékelése zárt és tantárgyi jellegű.

Leszögezték továbbá, hogy a Magyartanárok Egyesületének nincs utasítási joga, a javítást és értékelést nem befolyásolja sem az Oktatási Hivatal által nyújtott lehetőségekkel élők száma, sem a Magyartanárok Egyesületéhez beérkezett észrevételek.

A konkrét felvetésekre azt írták: a szövegértés 1. feladatában időrendi sorrendbe kellett állítani a Nemzeti olvasókönyv létrejöttének menetét. A feladat megoldását segítette, hogy zárójelben szerepeltek a megoldáshoz szükséges szövegszakaszok számai. A feladatkiírás egyértelmű; nem a szövegben, az Elöljáróban című bevezető adott szakaszaiban szereplő megállapítások egymásutánját kérte számon, hanem a Nemzeti olvasókönyv létrejöttének folyamatát.

A feladat megoldása előzetes tudást nem igényelt; a kiírás felhívta a figyelmet az alapos olvasásra, és számon kéri a feladathoz szükséges szövegértési kompetenciát. A feladat kiírása, meghatározása egyértelműen meghatározza a lehetséges megoldást és értékelést is.

A vizsgázónak a megfelelő sorszámot kellett beírnia a feladatlapba. Az országosan egységes értékelés és javítás nem veheti figyelembe, ki milyen szándékkal, hangulatban, érzelmi-intellektuális állapotban oldotta meg a feladatot - fejtette ki a hivatal. A feladat egészének megoldása során egyértelműen kiderülhettek a téves megoldások, amelyek újragondolására, javítására lehetőség volt a vizsgázó számára.

Az egyesület által említett problémák tovább folytathatók, az említett megoldások különbséget tesznek a téves válaszok között. Ezt a javítókulcs nem teheti meg, az egységes értékelés és javítás az útmutató alapján történik.

Kitértek arra is, hogy az 5. és 10. feladat megoldásai nem igényelnek előzetes ismereteket, az 5. feladat megoldását segítette, hogy hozzárendelődött a tárgykör sorszáma és a fejezet címe is. A dilemma az egyértelműen megválaszolható válaszok után feloldható. A konkrét kérdés esetében az erkölcs és a lelkiismeret információkat kellett párosítani. A 10. feladat c pontja az egyszerű visszakeresésénél nehezebb, de elvárható megoldást igényelt. A helyes megoldás a 9. tárgykör megnevezése. Az idézetben nincs szó demokráciáról. A megoldáshoz nem az első, hanem az azt kiteljesítő második mondat vezet el, tehát a két mondatból álló idézet egésze - fejtették ki.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.