DK: sokba kerül a hallgatóknak a "Hoffmann Rózsa-féle álruhás tandíj"

Az Együtt 2014 szerint az, hogy jövőre csupán a tanulmányaikat megkezdő felsőoktatási hallgatók ötöde tanulhat...

  • MTI
Túry Gergely

Az Együtt 2014 szerint az, hogy jövőre csupán a tanulmányaikat megkezdő felsőoktatási hallgatók ötöde tanulhat ingyen, tovább súlyosbítja az ország megosztottságát. "Ma Magyarországon semmi sem az, aminek látszik: a pártkatonákat civilnek álcázzák, a recessziót tündérmesének becézik, a tandíjat pedig részösztöndíjas képzésnek" - írta a választói mozgalom közleményében.

Eszerint "a Hoffmann Rózsa-féle álruhás tandíj" ésszerűtlenül sokba kerül a hallgatóknak, és szembefordítja a tehetőseket azokkal, akik szegényebb sorba születtek.

Az Orbán-kormány felsőoktatási rendszere olyan Magyarország képét vázolja fel, ahol a szegény, de tehetséges fiatalnak alig lesz esélye arra, hogy tanulással törjön ki öröklött helyzetéből, hiszen az egyetemek versenyképes szakjait csak a felső százezer engedheti majd meg magának - olvasható.

A Haza és Haladás Egyesület, a Milla Egyesület és a Magyar Szolidaritás Mozgalom által létrehozott választói mozgalom szerint az újabb forráskivonás a felsőoktatásból nem szolgálja a méltányos és fejlődő Magyarország jövőjét, ugyanakkor "leleplezi a rezsim kormányzóképtelenségét".

A hallgatói szerződésekről úgy foglalnak állást: a fiatalokat nem röghöz kötéssel, fenyegetéssel, lehetőségeik korlátozásával kell itthon tartani, hanem tervezhető és kiszámítható jövőképet kell nyújtani nekik. 

A kormány szerdán tárgyalt a jövő évi felsőoktatási keretszámokról. A döntést csütörtök délelőtt ismertetik a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Az eduline szerda esti információja szerint a kabinet elfogadta azt az előterjesztést, amely jelentősen csökkenti a száz százalékban államilag finanszírozott képzési helyeket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.