Beszáll a gendervitába a szakmai próbaérettségi feladatsor

A szakmai feladatsorok egyikében gyakorlatilag kizárják a család fogalmából a gyereküket egyedül nevelőket és az egynemű párokat. Közben állítják, a szülők legfontosabb feladata, hogy a nemi szerepeket áthagyományozza a gyerekének.

  • Eduline

A család emberek egy közössége, vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti kapcsolat van, házasság vagy örökbefogadás. A családot az különbözteti meg más csoportoktól, hogy különnemű személyekből áll, akik különböző generációkhoz tartoznak, reprodukálja önmagát.

- áll egy igaz/hamis feladatnál az idei pedagógia szakmai érettségire felkészítő mintafeladatsorban. A megoldókulcs szerint pedig ez az állítás igaz. Ezt Kerényi Kata szociálpedagógus szúrta ki.

 

Gyerekverésre buzdít a botrányos könyv

Csak szólunk, hogy veréssel "nevelni" a gyereket bűncselekmény. Egy vallásos könyvkiadó nevével található meg Magyarországon egy amerikai szerző, Kay Kuzma könyve, amiben leírja, milyen módszerekkel érdemes megverni a gyerekünket, hogy az "tanuljon" is belőle. A kötetre a 444 bukkant rá, és részletesen taglalják a gyerekverésről szóló fejezetet.

Ezután egy olyan feladat jön, amiben be kell mutatni a családi szerepeket. Ebben a megoldókulcsban mintaként írt szöveg olyasmiket tartalmaz, hogy

A válások számának emelkedésével a gyermeküket egyedül nevelő szülők aránya (sic!) asszonyok/anyák is „előléphetnek” családfőként.

Meg ilyeneket:

A családi szerepek elsajátításának elsődleges színtere maga a család, amely a gyermekekre áthagyományozza a különböző szerepekhez, mindenekelőtt a nemi szerepekhez kapcsolódó magatartásmintákat.

Óriási botrány lett belőle, hogy bár idén már minden szakgimisnek kötelező ötödiák tárgyként a szakmai érettségi, a feltételeit csak tavaly év végén, pár hónappal az vizsga előtt tették közzé.

A fent tárgyalt feladatsort itt találjátok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.