Bejött a kormány terve: elvették a diákok kedvét a kommunikáció szaktól

Jelentősen visszaesett a kommunikáció- és médiatudomány alapszakra első helyen jelentkezők száma - a friss felvételi...

  • Eduline
Fazekas István

Jelentősen visszaesett a kommunikáció- és médiatudomány alapszakra első helyen jelentkezők száma - a friss felvételi statisztikák alapján mindössze 824-en írták be a képzést a jelentkezési lap első rubrikájába, míg 2012-ben még 2050, 2011-ben pedig 2824 első helyes felvételizővel számolhattak az egyetemek és főiskolák.

A ponthatár: 470

A tizenhat népszerű szak közül - amelyeken eredetileg nem lettek volna állami ösztöndíjas helyek - a kommunikációs képzésen határozta meg a legmagasabb, 470-es ponthatárt az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A 470 magasabb, mint akármelyik 2012-es ponthatár ezen a képzésen. Tavaly a legtöbb pont a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikációs képzéséhez kellett, ott 454-nél húzták meg az alsó limitet. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 449, a Debreceni Egyetemen 432, a Szegedi Tudományegyetemen 435, a Pécsi Tudományegyetemen 431, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig 449 volt a 2012-es ponthatár.

A kommunikáció- és médiatudomány évek óta szerepel a tíz legnépszerűbb alapszak listáján, idén azonban lecsúszott a top 10-es rangsorról.

Friss felvételi statisztikák

A tíz legnépszerűbb alapszak

Az öt legnépszerűbb mesterszak

A tizenhat, központilag meghatározott ponthatárral rendelkező szak statisztikái

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.