Ennyien jutottak be a Budapesti Gazdasági Egyetemre a 2018-as felvételin

Turizmus-vendéglátás, gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, gazdaságinformatikus, pénzügy és számvitel - ezek idén a legnépszerűbb szakok a Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE).

  • Eduline
túry

A BGE vette fel idén a legtöbb gazdaságtudományi szakos hallgatót az országban. 2018 szeptemberétől 5 846 elsőéves kezdheti meg tanulmányait az egyetemen. Tavaly az általános felvételin 5 143-an kerültek be a képzésekre, így az idén 14 százalékkal több az újonnan felvett hallgatók száma.

A jelentkezők többsége a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a gazdaságinformatikus, valamint a pénzügy és számvitel alapképzési szakokat jelölte meg. 

Itt vannak a ponthatárok: ennyivel lehetett idén bekerülni a legnépszerűbb gazdasági szakokra

Gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás - ezek a legnépszerűbb gazdasági alapszakok a 2018-as felvételin. Mindegyik több ezer diákot vonzott annak ellenére, hogy ezeken a képzéseken csak az szerezhetett állami ösztöndíjas helyet, aki elérte a magasan meghúzott előzetes ponthatárt.

Az állami ösztöndíjasként bekerült hallgatók száma és aránya is növekedett. 2018-ban a felvett hallgatók több mint fele állami ösztöndíjasként kezdi majd meg tanulmányait az egyetemen.

Minden fontos infó a pótfelvételiről: határidők, feltételek és ponthatárok

Mikor hirdetik meg a képzéseket, hogyan lehet jelentkezni és mikor derülnek ki a ponthatárok? Minden fontos infó a pótfelvételiről. Mikor hirdetik meg a képzéseket? A pótfelvételit képzéseit július 27-én hirdetik meg. Meddig lehet jelentkezni? Egészen augusztus elejéig, augusztus 6-ig jelentkezhettek a pótfelvételiben. Kik jelentkezhetnek?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.