Az érettségi negyedik része inkább szövegértés, mint írás

Az íráskészséget vizsgáló feladatban a legnehezebb magának a megadott szövegnek a feldolgozása - véle a szakértő.

  • Eduline

Az angolérettségiről folyamatos tudósításunkat és legfrissebb híreinket itt találjátok. Az első, szövegértési rész információit itt, a szaktanári véleményt pedig itt találjátok.

Rengeteg az olvasnivaló benne. Igazából egy reading feladatnak tűnik. A diákok valószínűleg az idejük legnagyobb részét nem írással, hanem olvasással fogják tölteni.

A szakértő szerint egy olcsan feladatban, ami az íráskészséget méri, nem célszerű olyan mennyiségű szöveget megadni, mint jelenleg, mert nehezíti a feladat megoldását.

Ilyen témákról kell írniuk az angolból érettségizőknek: önkéntesség és egy amerikai barát

Megérkeztek az első információk az angol középszint íráskészség részéről. Az angolérettségiről folyamatos tudósításunkat és legfrissebb híreinket itt találjátok. Az első, szövegértési rész információit itt , a szaktanári véleményt találjátok. Az íráskészség feldatlap első feladatában a vizsgázóknak egy cambridge-i diák helyébe kell képzelniük magukat, és egy önkéntességről szóló hirdetésre kell jelentkezni.

A szaktanár véleménye szerint mind a két téma, amit a diákoknak adtak elképzelhető egy hasonló vizsgán és egy diák tud véleményt formálni róluk.

Az első feladatban az a furcsa, hogy nem értjük, miért van megbonyolítva azzal, hogy a cambridgei egyetem diákjáról van szó. Nem érthető, hogy ez a helyzet mivel segíti elő a megoldást. A második esszében pedig azt megfogalmazni, hogy mit csinálunk valakivel, aki furván viselkedik társaságban, néha még magyarul is nehéz megfogalmazni.

Amit még információként kaptunk, hogy a megadott szövegek szókincse - azzal együtt, hogy a diákok használhatnak szótárt - a B'-es szint tetejét súrolja. Még érthető, azonban már nehéznek mondható.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.