Diákok százai cselezték ki a felvételi szigort: egyre többen tanulnak Ausztriában

Néhány év alatt majdnem duplájára nőtt az osztrák egyetemeken tanuló magyar diákok száma: míg 2004-ben még csak...

  • Eduline

Néhány év alatt majdnem duplájára nőtt az osztrák egyetemeken tanuló magyar diákok száma: míg 2004-ben még csak 1141-en, 2012-ben már 1916-an végezték tanulmányaikat Bécsben, Grazban és más osztrák városokban.

MDE

Az Ausztriában tanuló magyar hallgatókat összefogó Magyar Diákok Egyesülete - Verein Ungarischer Studierender friss adatai szerint a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény a Bécsi Egyetem, ahol 2012-ben 146 magyar elsőéves kezdte el tanulmányait, de sokan jelentkeztek a gazdasági szakokat indító Wirtschaftuniversitat Wien és a Salzburgi Egyetem képzéseire is.

MDE

Az osztrák egyetemeken gyakorlatilag ingyen, 17 euróért tanulhatnak a külföldi hallgatók, a felsőoktatási intézmények elfogadják a magyarországi érettségit, nincsen hallgatói szerződés, és néhány szak kivételével még felvételizni sem kell. Igaz, az első vizsgaidőszakban a rosszul teljesítőket kiszórják, ezért csak biztos németnyelv-tudással érdemes nekivágni. Egyre több érettségiző felvételizik külföldi egyetemre a vezető budapesti gimnáziumokból, van olyan iskola, ahol a végzősök több mint harminc százaléka tanulna tovább külföldön - cikkünket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.