"Ebből biztos nem lesz botrány": túl könnyű volt a magyarérettségi első része?

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsora túl könnyű volt, a három szövegalkotási feladat közül kettő azonban kifejezetten jó - mondta a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

  • Eduline
Túry Gergely

Itt vannak a hivatalos megoldások! Hány pontot értetek el?

A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.

A téma közel áll a diákok világához, de a szöveg nem elég mély, nem elég sűrű – mondta a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, hozzátéve: a szövegértési teszt akkor jó, ha az értelmezendő szövegben vannak rejtett összefüggések, logikai mozzanatok, például nyelvtanilag nem jelölt ok-okozati viszonyok. „Ebből a szempontból túl könnyű volt a teszt, a kérdések nagy részének megválaszolásához egyszerűen vissza kellett keresni a kért részleteket” – tette hozzá.

Arató László szerint mindössze két olyan feladat van, amely nem ennyire egyszerű, a teszt utolsó feladata például véleményt kér, „igaz, az utasítás nem egyértelmű, sok diák számára valószínűleg nem volt világos, hogy a feladat a szerző, a kutatás résztvevői, esetleg a vizsgázó véleményére vonatkozik”.

A középszintű magyarérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldását itt találjátok

A szövegalkotási feladatsor nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldását itt nézhetitek meg.

A középszintű magyarérettségi első, szövegértési részéről itt találjátok a legfrissebb infókat, folyamatosan frissülő tudósításunkat pedig itt olvashatjátok. A középszinű feladatsor esszékérdéseiről itt találjátok a legfrissebb infókat.

Hozzátette: az a legnagyobb baj a „netnyelvvel” foglalkozó szöveggel, hogy „nem nagyon mér”. „A kicsit jobbak és a nagyon jók között nem differenciál. Igaz, a középiskola a szövegértési készséget kevéssé fejleszti, emiatt sem mernek nehezebb tesztet adni, ebből biztos nem lesz botrány” – mondta.

Volt két nagyon jó feladat

„A középszintű magyarérettségi eredeti koncepciója arról szólt, hogy az érvelési feladatban elsősorban nem irodalmi témákról kell véleményt írni. Ide megosztó témák kellenek, mint például a dohányzás kitiltása a szórakozóhelyekről” – mondta Arató László, aki szerint nem kell félni attól, hogy a magyarérettségiből eltűnik az irodalom, hiszen a szóbeli tételek irodalmi művekről szólnak. Hozzátette: az előző évek érvelési feladatainál az idei egy fokkal jobb, korábban voltak olyan témák, amelyek ellen egyáltalán nem lehetett érvelni. „

A Magyartanárok Egyesületének elnöke a novellaelemzést és az összehasonlító elemzést nagyon jó feladatnak tartja. „A korábbi években előfordult, hogy a két összehasonlítandó mű túl rövid volt ahhoz, hogy több oldalas összevetést lehessen róluk írni, esetleg a két vers kevéssé érintkezett egymással. Most viszont jó a műválasztás, két, terjedelmileg majdnem azonos, nem túl rövid, valóban sok hasonló motívumot tartalmazó költeményről van szó” – mondta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.