Sem a diákok, sem a tanárok nem lepődtek meg az angolérettségin

"Átlagos nehézségű volt a feladatsor, a középiskolákban használt tankönyvek nyelvi anyagára építettek a teszt...

  • Eduline
Az eduline által megkérdezett szaktanár szerint átlagos nehézségű volt a feladatsor
Túry Gergely

"Átlagos nehézségű volt a feladatsor, a középiskolákban használt tankönyvek nyelvi anyagára építettek a teszt összeállítói" - mondta az idei középszintű angolérettségiről Berta Anikó középiskolai nyelvtanár, aki szerint az első szövegértési feladat, valamint a nyelvhelyességi teszt valamivel könnyebb is volt, mint az előző években. "Érzékelhető, hogy a cikkek kiválasztásakor odafigyeltek arra, hogy a tizenévesek érdeklődésének megfelelőek legyenek a szövegek, két-három téma volt csak, amely távolabb állhat az érettségiző korosztálytól" - tette hozzá.

A középszintű angolérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű angolérettségi hivatalos megoldása

A hallás utáni szövegértés feladatsorát itt találjátok

A nyelvhelyességi feladatsor nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.

Az olvasott szöveg értését tesztelő feladatsor megoldása

Íráskészség feladatsor megoldása

Középszinten az írásbeli vizsga időtartama 180 perc volt, amelyből az első rész az "Olvasott szöveg értése" 60 perc, a második rész, a "Nyelvhelyesség" feladatsorának megoldására 30 perc állt rendelkezésre. Az ezt követő szünet után a félórás "Hallott szöveg értése" vizsgaösszetevő következett, végül az "Íráskészség" 60 perc időtartamú feladatsora. A diákoknak többek között BBC- és Guardian-, valamint National Geographic-cikkeket kellett értelmezniük és kiegészíteniük a megadott kifejezésekkel.

"Körülbelül ugyanolyan nehéz volt a feladatsor, mint amilyeneket korábban kitöltöttem" - mondta az eduline-nak Bárdi Bálint, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola végzőse, aki szerint a nyelvhelyességi teszt volt a legnehezebb, és a hallott szöveg értését vizsgáló részben is volt olyan feladat, amellyel sokaknak volt problémája.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.