A rektorok sem tudtak a keretszámvágásról

A Magyar Rektori Konferenciát (MRK) nem keresték meg a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló, a sajtóban előző...

  • MTI

A Magyar Rektori Konferenciát (MRK) nem keresték meg a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló, a sajtóban előző nap megjelent javaslattal - közölte a szervezet társelnöke. Hány

Sándorné Kriszt Éva elmondta: másfél hete volt egy kormányrendelet-tervezet a rektori konferencia előtt, amely 33 840-ben határozta meg a teljes állami ösztöndíjas hallgatók keretszámát, míg a részösztöndíjra 5 ezres keretet rögzítettek.

Ezt a rektori konferencia nem tartotta elfogadhatónak, mert több mint 20 százalékos csökkenést jelentett volna a tavalyi évhez képest. Számos ország példája mutatja, hogy az oktatás korszerűsítésével lehet a gazdaságot fellendíteni - közölték.

Az MRK szerint ahhoz, hogy az ország sikeres legyen, az oktatásból nem pénzt kellene kivonni, hanem befektetni kellene. Azt is javasolták, hogy az ötezres részösztöndíjas létszám kerüljön át a teljes ösztöndíjas létszámhoz, az a tapasztalat ugyanis, hogy ennek a finanszírozási formának csak mintegy 35 százalékát töltötték fel, 2012-ben, az 5550 főből 1961-an éltek a lehetőséggel - jegyezte meg.

Sándorné Kriszt Éva kitért arra is: a Diákhitel 2 mentőöv lehetne a továbbtanulni vágyóknak, ami kedvező pénzügyi konstrukció, de november 30-ig csak 4950-en vették igénybe mintegy egymilliárd forint értékben. Lehetne ösztöndíjakat alapítani vagy szponzorokat keresni, de ez sem elterjedt még Magyarországon - vélekedett.

Az MRK szerint ez a fajta radikális és hirtelen keretszámcsökkenés nem fogadható el, nem tud hozzá alkalmazkodni sem a felsőoktatás rendszere, sem a pályázók. Ha megjelenik a keretszámokról szóló kormányrendelet, a Magyar Rektori Konferencia összeül, és kialakítja álláspontját - jelezte a társelnök.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.