A Magyar Rektori Konferenciát (MRK) nem keresték meg a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló, a sajtóban előző...
A Magyar Rektori Konferenciát (MRK) nem keresték meg a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló, a sajtóban előző nap megjelent javaslattal - közölte a szervezet társelnöke. Hány
Sándorné Kriszt Éva elmondta: másfél hete volt egy kormányrendelet-tervezet a rektori konferencia előtt, amely 33 840-ben határozta meg a teljes állami ösztöndíjas hallgatók keretszámát, míg a részösztöndíjra 5 ezres keretet rögzítettek.
Ezt a rektori konferencia nem tartotta elfogadhatónak, mert több mint 20 százalékos csökkenést jelentett volna a tavalyi évhez képest. Számos ország példája mutatja, hogy az oktatás korszerűsítésével lehet a gazdaságot fellendíteni - közölték.
Az MRK szerint ahhoz, hogy az ország sikeres legyen, az oktatásból nem pénzt kellene kivonni, hanem befektetni kellene. Azt is javasolták, hogy az ötezres részösztöndíjas létszám kerüljön át a teljes ösztöndíjas létszámhoz, az a tapasztalat ugyanis, hogy ennek a finanszírozási formának csak mintegy 35 százalékát töltötték fel, 2012-ben, az 5550 főből 1961-an éltek a lehetőséggel - jegyezte meg.
Sándorné Kriszt Éva kitért arra is: a Diákhitel 2 mentőöv lehetne a továbbtanulni vágyóknak, ami kedvező pénzügyi konstrukció, de november 30-ig csak 4950-en vették igénybe mintegy egymilliárd forint értékben. Lehetne ösztöndíjakat alapítani vagy szponzorokat keresni, de ez sem elterjedt még Magyarországon - vélekedett.
Az MRK szerint ez a fajta radikális és hirtelen keretszámcsökkenés nem fogadható el, nem tud hozzá alkalmazkodni sem a felsőoktatás rendszere, sem a pályázók. Ha megjelenik a keretszámokról szóló kormányrendelet, a Magyar Rektori Konferencia összeül, és kialakítja álláspontját - jelezte a társelnök.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
