A rektorok sem tudtak a keretszámvágásról

A Magyar Rektori Konferenciát (MRK) nem keresték meg a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló, a sajtóban előző...

  • MTI

A Magyar Rektori Konferenciát (MRK) nem keresték meg a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló, a sajtóban előző nap megjelent javaslattal - közölte a szervezet társelnöke. Hány

Sándorné Kriszt Éva elmondta: másfél hete volt egy kormányrendelet-tervezet a rektori konferencia előtt, amely 33 840-ben határozta meg a teljes állami ösztöndíjas hallgatók keretszámát, míg a részösztöndíjra 5 ezres keretet rögzítettek.

Ezt a rektori konferencia nem tartotta elfogadhatónak, mert több mint 20 százalékos csökkenést jelentett volna a tavalyi évhez képest. Számos ország példája mutatja, hogy az oktatás korszerűsítésével lehet a gazdaságot fellendíteni - közölték.

Az MRK szerint ahhoz, hogy az ország sikeres legyen, az oktatásból nem pénzt kellene kivonni, hanem befektetni kellene. Azt is javasolták, hogy az ötezres részösztöndíjas létszám kerüljön át a teljes ösztöndíjas létszámhoz, az a tapasztalat ugyanis, hogy ennek a finanszírozási formának csak mintegy 35 százalékát töltötték fel, 2012-ben, az 5550 főből 1961-an éltek a lehetőséggel - jegyezte meg.

Sándorné Kriszt Éva kitért arra is: a Diákhitel 2 mentőöv lehetne a továbbtanulni vágyóknak, ami kedvező pénzügyi konstrukció, de november 30-ig csak 4950-en vették igénybe mintegy egymilliárd forint értékben. Lehetne ösztöndíjakat alapítani vagy szponzorokat keresni, de ez sem elterjedt még Magyarországon - vélekedett.

Az MRK szerint ez a fajta radikális és hirtelen keretszámcsökkenés nem fogadható el, nem tud hozzá alkalmazkodni sem a felsőoktatás rendszere, sem a pályázók. Ha megjelenik a keretszámokról szóló kormányrendelet, a Magyar Rektori Konferencia összeül, és kialakítja álláspontját - jelezte a társelnök.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.