2013-as ponthatárok: aki ennél kevesebbet szerez, biztosan nem kerül be

Hol húzták meg a minimális ponthatárt a 2013-as felvételin? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Goodmenproject.com

Két alapszakra és egy felsőoktatási szakképzésre is jelentkeztem az idén. Azt tudom, hogy nem vesznek fel alapszakra, ha 240 pontnál kevesebbet gyűjtöttem, de a szakképzésen is ugyanez a ponthatár?

A felsőoktatási szakképzéseken 200 a minimális ponthatár, vagyis negyvennel alacsonyabb, mint az alapszakokon (kivételek itt is vannak, tizenhat szakon már januárban meghatározták a minimálisnál jóval magasabb ponthatárokat - itt találjátok a listát). A 2013-as felvételi ponthatárokat itt találjátok majd.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha 200 pontot összegyűjtöttél, biztosan felvesznek felsőoktatási szakképzésre - az egyetemek, főiskolák kapacitása, valamint az adott képzésre jelentkezők pontszáma dönt majd arról, hol húzzák meg a ponthatárt, 200 pont alatt azonban egyetlen jelentkező sem juthat be felsőoktatási szakképzésre, akkor sem, ha vannak még üres helyek. A mesterszakokon 50 a minimális ponthatár. A 2013-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna