Hol húzták meg a minimális ponthatárt a 2013-as felvételin? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Két alapszakra és egy felsőoktatási szakképzésre is jelentkeztem az idén. Azt tudom, hogy nem vesznek fel alapszakra, ha 240 pontnál kevesebbet gyűjtöttem, de a szakképzésen is ugyanez a ponthatár?
A felsőoktatási szakképzéseken 200 a minimális ponthatár, vagyis negyvennel alacsonyabb, mint az alapszakokon (kivételek itt is vannak, tizenhat szakon már januárban meghatározták a minimálisnál jóval magasabb ponthatárokat - itt találjátok a listát). A 2013-as felvételi ponthatárokat itt találjátok majd.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha 200 pontot összegyűjtöttél, biztosan felvesznek felsőoktatási szakképzésre - az egyetemek, főiskolák kapacitása, valamint az adott képzésre jelentkezők pontszáma dönt majd arról, hol húzzák meg a ponthatárt, 200 pont alatt azonban egyetlen jelentkező sem juthat be felsőoktatási szakképzésre, akkor sem, ha vannak még üres helyek. A mesterszakokon 50 a minimális ponthatár. A 2013-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
