Hol húzták meg a minimális ponthatárt a 2013-as felvételin? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Két alapszakra és egy felsőoktatási szakképzésre is jelentkeztem az idén. Azt tudom, hogy nem vesznek fel alapszakra, ha 240 pontnál kevesebbet gyűjtöttem, de a szakképzésen is ugyanez a ponthatár?
A felsőoktatási szakképzéseken 200 a minimális ponthatár, vagyis negyvennel alacsonyabb, mint az alapszakokon (kivételek itt is vannak, tizenhat szakon már januárban meghatározták a minimálisnál jóval magasabb ponthatárokat - itt találjátok a listát). A 2013-as felvételi ponthatárokat itt találjátok majd.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha 200 pontot összegyűjtöttél, biztosan felvesznek felsőoktatási szakképzésre - az egyetemek, főiskolák kapacitása, valamint az adott képzésre jelentkezők pontszáma dönt majd arról, hol húzzák meg a ponthatárt, 200 pont alatt azonban egyetlen jelentkező sem juthat be felsőoktatási szakképzésre, akkor sem, ha vannak még üres helyek. A mesterszakokon 50 a minimális ponthatár. A 2013-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
