Ilyen alkalmassági vizsgán kell átmenniük a leendő tanároknak

Kell-e készülniük a pályaalkalmassági vizsgára azoknak a diákoknak, akik tanárszakra felvételiznek? Milyen részei vannak a vizsgának? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Tavasszal osztatlan tanárszakra szeretnék jelentkezni, de tartok az alkalmassági vizsgától. Milyen részekből áll a vizsga? 

A pályaalkalmassági vizsga három részből áll: először egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzetet kell értelmeznetek, majd egy szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról kell beszámolnotok - ennek hossza 15-20 perc -, végül pedig a motivációs leveletek alapján kell beszélgetnetek a bizottsággal, ezt előzetesen kell elküldenetek az adott felsőoktatási intézménynek. Ha több tanárszakra, illetve intézménybe is jelentkeztek, csak az első helyen megjelölt szakon kell vizsgáznotok. A részleteket itt találjátok, a pályakezdő és minősítésre váró tanárok vizsgájáról pedig itt olvashattok.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.