Kell-e készülniük a pályaalkalmassági vizsgára azoknak a diákoknak, akik tanárszakra felvételiznek? Milyen részei vannak a vizsgának? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Tavasszal osztatlan tanárszakra szeretnék jelentkezni, de tartok az alkalmassági vizsgától. Milyen részekből áll a vizsga?
A pályaalkalmassági vizsga három részből áll: először egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzetet kell értelmeznetek, majd egy szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról kell beszámolnotok - ennek hossza 15-20 perc -, végül pedig a motivációs leveletek alapján kell beszélgetnetek a bizottsággal, ezt előzetesen kell elküldenetek az adott felsőoktatási intézménynek. Ha több tanárszakra, illetve intézménybe is jelentkeztek, csak az első helyen megjelölt szakon kell vizsgáznotok. A részleteket itt találjátok, a pályakezdő és minősítésre váró tanárok vizsgájáról pedig itt olvashattok.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
