A nap kérdése: meddig kell pótolni a hiányzó dokumentumokat a felvételihez?

Az érettségi vizsgák után az egyetemi, főiskolai felvételi miatt izgulhatnak majd a diákok. Milyen tennivalók vannak még a júliusi ponthatárhúzásig? Meddig kell pótolni a hiányzó dokumentumokat? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Stiller Ákos

Jelentkeztem egyetemre, de most érettségizem, és egy nyelvvizsgát is csináltam tavasszal. Meddig kell elküldenem a papírokat az eredményekről?

2013. június 5-ig kell beküldenetek azoknak a dokumentumoknak a másolatát, amelyek a jelentkezés benyújtásakor még nem álltak rendelkezésre. Az ezt követően megszerzett dokumentumok (érettségi bizonyítvány, felsőfokú oklevél, nyelvvizsga-bizonyítvány) másolatát július 10-ig kell beküldenetek. A dokumentumokat feltölthetitek az e-felvételi rendszerében, vagy elküldhetitek postai úton az Oktatási Hivatal címére (1380 Budapest, Pf. 1190).

Július 10-ig tudjátok módosítani a személyes adatokat és - egy alkalommal - a jelentkezések sorrendjét is, erre szintén postai úton vagy az e-felvételi felületén van lehetőség. Fontos: aki osztott mesterképzésre is jelentkezik, június 24-ig módosíthat a sorrenden.

A hibásan vagy hiányosan megadott kötelező adatokat a hiánypótlási felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül kell pótolnotok.

Május végéig minden felvételiző megkapja a regisztrációs levelet, amely nemcsak személyes adatait, hanem a felsőoktatási jelentkezési lapon megjelölt szakok listáját is tartalmazza, ezeket május közepétől az e-felvételi ügyintézési felületén is lehet ellenőrizni.

Ha a jelentkezési lapon megadtátok az emailcímeteket, emailben kapjátok meg a regisztrációs levelet, postán azoknak küldik, akik csak a levelezési címüket tüntették fel. A 2013-as felvételiről szóló összes cikkünket itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.