Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Hogyan számolják a felvételi pontokat a mesterszakos felvételin? Miért kaphattok többletpontot? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

A keresztféléves felvételin jelentkezem mesterképzésre. Egy közép- és egy felsőfokú nyelvvizsgám van, kapok érte többletpontot?
Erről az adott szakot indító tanszék vagy intézet dönt, a mesterképzések pontszámítási szabályait ugyanis ők határozhatják meg, azzal a kikötéssel, hogy hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért minimum 1, maximum 10 pontot kell adni.
Azonban, mivel a mesterdiploma megszerzésének feltétele, hogy legyen legalább egy felsőfokú vagy két középfokú nyelvvizsgátok, általában csak akkor jár többletpont a felvételin, ha ezen felül további bizonyítványokkal rendelkeztek.
A mesterszakos felvételin legfeljebb száz pontot szerezhettek: ötven pont alatt senki sem kerülhet be. A pontszám jelentős részét a szóbeli és/vagy írásbeli vizsga adja. A felsőoktatási intézmények figyelembe vehetik az alapszakon szerzett oklevél minősítését, a tanulmányi eredményeket, a leadott "felvételi portfóliót" (önéletrajz, motivációs levél, tudományos dolgozat), a szakmai gyakorlat, illetve egyes szakoknál a szóbeli felvételit kiegészítő gyakorlati vizsga eredményét is. A nyelvvizsga mellett kaphattok többletpontot az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) elért eredményért is. A mesterszakos pontszámítás szabályairól itt olvashattok részletesen.
A keresztféléves felvételire november 15-ig lehet jelentkezni: legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Országos felmérésben vizsgálják a magyar középiskolások mentális egészségét. A kérdőívben az iskolai túlterheltség, a megfelelési kényszer és a közösségi média hatásai mellett a klímaszorongás és a politikai szorongás is helyet kapott.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.