Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
A tanulmányi eredményekért kapott pontokat is megduplázhatjátok, ha alapképzésre jelentkezhettek? Hány pontot gyűjthettek a mesterszakos felvételin? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

Júliusban lecsúsztam az egyetemi jelentkezésről, keresztfélévben szeretnék felvételizni. Hogyan számolják ki a felvételi pontjaimat?
Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, maximum 500 pontot gyűjthettek: 200-200 pont jár a tanulmányi és érettségi eredményekért. Az alap- és osztatlan szakokon az érettségi pontokat, a felsőoktatási szakképzéseken az érettségi és a tanulmányi pontokat is megduplázhatjátok - mindig azzal a kombinációval számolnak, amelyik számotokra előnyösebb.
Nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, szakirányú végzettséggel, versenyeredményekkel összesen 100 többletpontot szerezhettek. A keresztféléves felvételin alap- és osztatlan szakokon már 260, a felsőoktatatási szakképzéseken 220 a minimumponthatár - ezt az emelt szintű érettségiért kapott pontokkal, de a más jogcímen kapható pluszpontok nélkül kell elérnetek.
A mesterszakokon maximum száz pontot lehet szerezni: ötven pont alatti eredménnyel senkit sem vesznek fel. A pontszámítás részletes szabályait az egyetemek, főiskolák határozzák meg, de a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért minden intézményben jár többletpont, legalább 1, maximum 10 - az intézmények döntésétől függően. A pontszámítás szabályairól részletesen itt olvashattok, a keresztféléves felvételiről szóló összes cikkünket pedig itt találjátok.
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Országos felmérésben vizsgálják a magyar középiskolások mentális egészségét. A kérdőívben az iskolai túlterheltség, a megfelelési kényszer és a közösségi média hatásai mellett a klímaszorongás és a politikai szorongás is helyet kapott.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.