A nap kérdése: hogyan számolják a pontokat a keresztféléves felvételin?

A tanulmányi eredményekért kapott pontokat is megduplázhatjátok, ha alapképzésre jelentkezhettek? Hány pontot gyűjthettek a mesterszakos felvételin? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Goodmenproject.com

Júliusban lecsúsztam az egyetemi jelentkezésről, keresztfélévben szeretnék felvételizni. Hogyan számolják ki a felvételi pontjaimat?

Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, maximum 500 pontot gyűjthettek: 200-200 pont jár a tanulmányi és érettségi eredményekért. Az alap- és osztatlan szakokon az érettségi pontokat, a felsőoktatási szakképzéseken az érettségi és a tanulmányi pontokat is megduplázhatjátok - mindig azzal a kombinációval számolnak, amelyik számotokra előnyösebb.

Nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, szakirányú végzettséggel, versenyeredményekkel összesen 100  többletpontot szerezhettek. A keresztféléves felvételin alap- és osztatlan szakokon már 260, a felsőoktatatási szakképzéseken 220 a minimumponthatár - ezt az emelt szintű érettségiért kapott pontokkal, de a más jogcímen kapható pluszpontok nélkül kell elérnetek.

A mesterszakokon maximum száz pontot lehet szerezni: ötven pont alatti eredménnyel senkit sem vesznek fel. A pontszámítás részletes szabályait az egyetemek, főiskolák határozzák meg, de a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért minden intézményben jár többletpont, legalább 1, maximum 10 - az intézmények döntésétől függően. A pontszámítás szabályairól részletesen itt olvashattok, a keresztféléves felvételiről szóló összes cikkünket pedig itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.