A nap kérdése: hogyan húzzák a felvételi ponthatárokat?

Hogyan működik a felvételi ponthatárhúzás, és mikor derül ki a végleges eredmény? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Shutterstock

Az lenne a kérdésem, hogy ha a ponthatárhúzás után elértem az intézmény által megszabott ponthatárt, akkor már felvettek a szakra, vagy várnom kell még egy értesítésre, hogy a jelentkezők száma miatt beleférek-e?

A felvételi ponthatárokat az idén várhatóan július 23-án húzzák, ekkor derül ki a végleges eredmény. Arra a képzésre kerültök be, amelyik a jelentkezési sorrendetek szerint az első olyan, ahol eléritek a meghúzott ponthatárt. Ha a jelentkezésnél megadtátok a telefonszámotokat, akkor sms-ben is értesítenek, várhatóan július 23-án este.

A BA/BSc-, illetve osztatlan képzési szinten a szakos kapacitás és a jelentkezők pontszáma alapján dől el, hogy ki férhet be az adott szakra. A kapacitás a képzésen rendelkezésre álló helyek számát jelenti - beleértve az állami ösztöndíjas és önköltséges helyeket is. Az adott szakra jelentkezőket a felvételi pontszámuk alapján rangsorolják, majd a kapacitásba még beférő legjobb jelentkezőknél húzzák meg a ponthatárt. Tehát a ponthatárhúzásnál már eleve kalkulálnak a jelentkezők számával és felvételi pontjával is, ezért tekinthető véglegesnek az eredmény.

Ez azt is jelenti, hogy a felvételi eredményen már nem változhathattok, nem dönthettek a ponthatárhúzás után úgy, hogy mégis inkább a másodikként megjelölt helyre mennétek, hiába éritek el ott is a ponthatárt. Legfeljebb azt dönthetitek el, hogy beiratkoztok oda, ahova felvettek, vagy sem. Ha viszont nem, akkor a pótfelvételin sem vehettek részt, legközelebb keresztféléven juthattok be az egyetemre. Amennyiben meggondolnátok magatokat a sorrendet illetően, még egy hónapig, július 9-ig módosíthattok rajta az e-felvételi rendszerében.

Mi van a központi ponthatárral?

Az idén már 41 alap- és osztatlan szakon határoztak meg előre központi ponthatárt. Ezek elméletileg a ponthatárhúzáson sem okozhatnak nagy meglepetést, de az elmúlt években volt már rá példa, hogy végül központilag csökkentettek az előre meghatározott ponthatáron, és olyan is, hogy egyetlen egyetem emelt a ponthatáron, mivel nagyon sokan, nagyon jó eredményekkel jelentkeztek a véges számú egyetemi helyre. De a ponthatárhúzáskor itt is minden eldől.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.