A nap kérdése: hogyan húzzák a felvételi ponthatárokat?

Hogyan működik a felvételi ponthatárhúzás, és mikor derül ki a végleges eredmény? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Shutterstock

Az lenne a kérdésem, hogy ha a ponthatárhúzás után elértem az intézmény által megszabott ponthatárt, akkor már felvettek a szakra, vagy várnom kell még egy értesítésre, hogy a jelentkezők száma miatt beleférek-e?

A felvételi ponthatárokat az idén várhatóan július 23-án húzzák, ekkor derül ki a végleges eredmény. Arra a képzésre kerültök be, amelyik a jelentkezési sorrendetek szerint az első olyan, ahol eléritek a meghúzott ponthatárt. Ha a jelentkezésnél megadtátok a telefonszámotokat, akkor sms-ben is értesítenek, várhatóan július 23-án este.

A BA/BSc-, illetve osztatlan képzési szinten a szakos kapacitás és a jelentkezők pontszáma alapján dől el, hogy ki férhet be az adott szakra. A kapacitás a képzésen rendelkezésre álló helyek számát jelenti - beleértve az állami ösztöndíjas és önköltséges helyeket is. Az adott szakra jelentkezőket a felvételi pontszámuk alapján rangsorolják, majd a kapacitásba még beférő legjobb jelentkezőknél húzzák meg a ponthatárt. Tehát a ponthatárhúzásnál már eleve kalkulálnak a jelentkezők számával és felvételi pontjával is, ezért tekinthető véglegesnek az eredmény.

Ez azt is jelenti, hogy a felvételi eredményen már nem változhathattok, nem dönthettek a ponthatárhúzás után úgy, hogy mégis inkább a másodikként megjelölt helyre mennétek, hiába éritek el ott is a ponthatárt. Legfeljebb azt dönthetitek el, hogy beiratkoztok oda, ahova felvettek, vagy sem. Ha viszont nem, akkor a pótfelvételin sem vehettek részt, legközelebb keresztféléven juthattok be az egyetemre. Amennyiben meggondolnátok magatokat a sorrendet illetően, még egy hónapig, július 9-ig módosíthattok rajta az e-felvételi rendszerében.

Mi van a központi ponthatárral?

Az idén már 41 alap- és osztatlan szakon határoztak meg előre központi ponthatárt. Ezek elméletileg a ponthatárhúzáson sem okozhatnak nagy meglepetést, de az elmúlt években volt már rá példa, hogy végül központilag csökkentettek az előre meghatározott ponthatáron, és olyan is, hogy egyetlen egyetem emelt a ponthatáron, mivel nagyon sokan, nagyon jó eredményekkel jelentkeztek a véges számú egyetemi helyre. De a ponthatárhúzáskor itt is minden eldől.

Minden a 2015-ös felvételiről

Bukja a felvételit, aki elfelejti ezt a határidőt

A 2015-ös felvételi jelentkezői

Ezek a legnépszerűbb alapszakok

A 41 központi ponthatáros szak

Milyen ponthatárokra számíthattok?

Ennyit kell fizetni a legnépszerűbb alapszakokért

A legnépszerűbb mesterképzések önköltsége

Mikor tudjátok meg, hogy felvettek-e?

Ezekre az egyetemekre, főiskolákra felvételiznek a legtöbben

A legnépszerűbb karok 2015-ben

Ilyen lesz a pótfelvételi

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.