A nap kérdése: hány százaléktól van meg a kettes az érettségin?

Hány százaléktól kettes vagy ötös az érettségi? Mi a helyzet a nyelvi érettségikkel, és mikor jár többletpont a felvételin az emelt szintűért? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Rosszul sikerült a töriérettségim, félek, hogy nem megyek át. Hány pont kell most a ketteshez?

2012 októbere óta a korábbi 20 helyett 25 százalékot kell elérni - az írásbelin és a szóbelin együttesen - a ketteshez. Az ötös középszinten 80, emelt szinten 60 százaléktól van meg.

A nyelvi érettségin is jobban kell teljesíteni: tavaly még az mehetett át a középszintű érettségin, aki az írásbelin és a szóbelin legalább 10 százalékos eredményt ért el (az emelt szintű vizsgán mind az öt vizsgarészen – olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség – meg kellett szerezni a 10 százalékot). A 2012/2013-as tanévtől 12 százaléktól érvényes az írásbeli érettségi.

Ha 2005 előtt érettségiztetek, az eredményeteket középszintű érettségire "váltják át": az ötös érdemjegy 100, a négyes 79, a hármas 59, a kettes 39 százalékot ér. Az érettségi pontok számításáról itt olvashattok részletesen.

Pontozási rendszer az érettségin
Középszintű érettségi:

80–100% - jeles (5)

60–79%   -  jó (4)

40–59%   - közepes (3)

25–39%   - elégséges (2)

0–24%     - elégtelen (1)

Emelt szintű érettségi:

60–100% - jeles (5)

47–59%   - jó (4)

33–46%   - közepes (3)

25–32%   - elégséges (2)

0–24%     - elégtelen (1)

Kevesebben kaphatnak többletpontot

Ahhoz, hogy a felvételin többletpontot kapjatok az emelt szintű érettségiért, legalább 45 százalékos eredményt kell elérnetek - korábban 30 százalék volt a határ. Emelt szintű érettségiért maximum 100, tantárgyanként 50 többletpont jár. Csak azokat a tárgyakat lehet beszámítani, amelyek az adott képzési területen kötelezőek vagy kötelezően választhatók. Mely szakokon kötelező az emelt szintű érettségi? A teljes listát itt találjátok, a 2013-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.