A nap kérdése: hány százaléktól van meg a kettes az érettségin?

Hány százaléktól kettes vagy ötös az érettségi? Mi a helyzet a nyelvi érettségikkel, és mikor jár többletpont a felvételin az emelt szintűért? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Rosszul sikerült a töriérettségim, félek, hogy nem megyek át. Hány pont kell most a ketteshez?

2012 októbere óta a korábbi 20 helyett 25 százalékot kell elérni - az írásbelin és a szóbelin együttesen - a ketteshez. Az ötös középszinten 80, emelt szinten 60 százaléktól van meg.

A nyelvi érettségin is jobban kell teljesíteni: tavaly még az mehetett át a középszintű érettségin, aki az írásbelin és a szóbelin legalább 10 százalékos eredményt ért el (az emelt szintű vizsgán mind az öt vizsgarészen – olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség – meg kellett szerezni a 10 százalékot). A 2012/2013-as tanévtől 12 százaléktól érvényes az írásbeli érettségi.

Ha 2005 előtt érettségiztetek, az eredményeteket középszintű érettségire "váltják át": az ötös érdemjegy 100, a négyes 79, a hármas 59, a kettes 39 százalékot ér. Az érettségi pontok számításáról itt olvashattok részletesen.

Pontozási rendszer az érettségin
Középszintű érettségi:

80–100% - jeles (5)

60–79%   -  jó (4)

40–59%   - közepes (3)

25–39%   - elégséges (2)

0–24%     - elégtelen (1)

Emelt szintű érettségi:

60–100% - jeles (5)

47–59%   - jó (4)

33–46%   - közepes (3)

25–32%   - elégséges (2)

0–24%     - elégtelen (1)

Kevesebben kaphatnak többletpontot

Ahhoz, hogy a felvételin többletpontot kapjatok az emelt szintű érettségiért, legalább 45 százalékos eredményt kell elérnetek - korábban 30 százalék volt a határ. Emelt szintű érettségiért maximum 100, tantárgyanként 50 többletpont jár. Csak azokat a tárgyakat lehet beszámítani, amelyek az adott képzési területen kötelezőek vagy kötelezően választhatók. Mely szakokon kötelező az emelt szintű érettségi? A teljes listát itt találjátok, a 2013-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.