A hét hírei: a ponthatárhúzás kulisszatitkaitól a hármas matekérettségiig

Kiderült, melyik tantárgyból szereztek kevés pontot az idén érettségizők, megtudhattátok, milyen rendszer határozza meg évről évre a ponthatárokat, és hogy meddig lehet jelentkezni a pótfelvételire. Ezek voltak a hét hírei.

  • Eduline
Ponthatárhúzás tavaly. Már csak két napot kell várni
stiller

Megvannak az érettségi eredményei

Kémiából, fizikából és informatikából szerezték a legjobb jegyeket az idén érettségizők, pedig kémiából – három éve először – négyes alá esett az országos átlag. Úgy látszik, az angol- és a történelemvizsga kérdései kifogtak a diákokon, viszont matekból javítottak. A középszintű érettségi eredményeiről itt, az emelt szintű érettségi országos átlagáról pedig itt olvashattok.

Így húzzák a ponthatárokat

Minden évben bonyolult algoritmus határozza meg a felvételi ponthatárokat, tizenöt éve ugyanaz a rendszer dönt a jelentkezők sorsáról. Bár előre nem lehet megjósolni, milyenek lesznek a ponthatárok idén, az már most biztos, hogy a legnépszerűbb szakokhoz négyszáz-négyszáznegyven fölötti pontszám kell majd. A ponthatárhúzás kulisszatitkairól itt olvashattok.

Megvan, meddig lehet jelentkezni a pótfelvételire

Augusztus 10-ig lehet jelentkezni az idei pótfelvételire – a pontos szabályokat még nem hozták nyilvánosságra, de az már most biztos, hogy a pótfelvételi ponthatárai augusztus 29-én derülnek ki. A cikk folytatását itt olvashatjátok el.

Elindult az eduline játéka

Hol nyaraltok idén? Ha egyetlen képetek lenne 2012 nyaráról, melyik lenne az? Töltsétek fel a képeiteket az eduline Facebook-appjára, nyomjatok egy lájkot, és szóljatok az ismerőseiteknek is! Itt tölthetitek fel a képeket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.