A hét hírei: a ponthatárhúzás kulisszatitkaitól a hármas matekérettségiig

Kiderült, melyik tantárgyból szereztek kevés pontot az idén érettségizők, megtudhattátok, milyen rendszer határozza meg évről évre a ponthatárokat, és hogy meddig lehet jelentkezni a pótfelvételire. Ezek voltak a hét hírei.

  • Eduline
Ponthatárhúzás tavaly. Már csak két napot kell várni
stiller

Megvannak az érettségi eredményei

Kémiából, fizikából és informatikából szerezték a legjobb jegyeket az idén érettségizők, pedig kémiából – három éve először – négyes alá esett az országos átlag. Úgy látszik, az angol- és a történelemvizsga kérdései kifogtak a diákokon, viszont matekból javítottak. A középszintű érettségi eredményeiről itt, az emelt szintű érettségi országos átlagáról pedig itt olvashattok.

Így húzzák a ponthatárokat

Minden évben bonyolult algoritmus határozza meg a felvételi ponthatárokat, tizenöt éve ugyanaz a rendszer dönt a jelentkezők sorsáról. Bár előre nem lehet megjósolni, milyenek lesznek a ponthatárok idén, az már most biztos, hogy a legnépszerűbb szakokhoz négyszáz-négyszáznegyven fölötti pontszám kell majd. A ponthatárhúzás kulisszatitkairól itt olvashattok.

Megvan, meddig lehet jelentkezni a pótfelvételire

Augusztus 10-ig lehet jelentkezni az idei pótfelvételire – a pontos szabályokat még nem hozták nyilvánosságra, de az már most biztos, hogy a pótfelvételi ponthatárai augusztus 29-én derülnek ki. A cikk folytatását itt olvashatjátok el.

Elindult az eduline játéka

Hol nyaraltok idén? Ha egyetlen képetek lenne 2012 nyaráról, melyik lenne az? Töltsétek fel a képeiteket az eduline Facebook-appjára, nyomjatok egy lájkot, és szóljatok az ismerőseiteknek is! Itt tölthetitek fel a képeket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.