A hét hírei: az egyetemi-főiskolai felvételitől a gólyatáborokig

Elkészült a jelentés az egyetemi-főiskolai gólyatáborokról, folytatódik a diplomamentő program, átalakul az Oktatási Hivatal - ezek voltak a hét hírei.

  • Eduline

Megvan a jelentés a gólyatáborokról

A gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt egy munkacsoport létrehozását kezdeményezte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A testület feladata egy ajánlás elkészítése, amelynek alapján a felsőoktatási intézmények megalkothatják a saját rendezvényeikre vonatkozó szabályokat. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Megvédenék az MTA kutatói az érettségit

Ha a kormány csökkentené a gimnáziumi férőhelyszámot, azzal a többre és jobbra törekvő családok százezreit fosztanák meg az anyagi boldogulás és a munkában való kiteljesedés lehetőségétől – olvasható egy friss tanulmányukban. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

MTI / Balázs Attila

Ingyenes nyelvtanfolyamok: folytatódik a program

Egy évvel meghosszabbítják a diplomamentő programot, január 12-től ismét lehet jelentkezni a képzésekre, amelyek februárban indulnak - mondta Pákozdi Szabolcs, a programot megvalósító Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) ügyvezető igazgatója csütörtökön. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Ilyen lesz az Oktatási Hivatal

Nemcsak a Kliktől, a kormányhivataloktól, valamint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől vesz át feladatokat az Oktatási Hivatal, várhatóan hamarosan magába olvasztja az oktatási szolgáltatásokat fejlesztő és üzemeltető Educatio Kft.-t is, így az ágazat eddigi legnagyobb háttérintézménye jöhet létre. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Minden a felvételiről

Ezen a héten is számos cikket olvashattatok a pontszámításról, az alkalmassági vizsgákról, a duális képzésekről és a kapacitásszámokról. A felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.