Siralmas eredmény: a diákok kétharmada megbukott a romániai pótérettségin

Gyenge eredmények születtek a romániai pótérettségin, amelyen országosan a diákoknak csak mintegy 24 százaléka...

  • MTI
Itthon jól sikerült az érettségi, Romániában viszont megint magas lett a bukási arány
túry

Gyenge eredmények születtek a romániai pótérettségin, amelyen országosan a diákoknak csak mintegy 24 százaléka vizsgázott sikeresen. Az idén a vizsgázók ugyan jobban szerepeltek, mint a tavaly ősszel pótérettségizők, hiszen akkor csak 16 százalék volt az elégséges osztályzatot elérő diákok aránya. A mostani eredmény viszont sokkal gyengébb, mint a nyári érettségié, amikor a diákok 44 százaléka kapott érettségi oklevelet. Hogyan sikerült a nyári érettségi Romániában? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Ecaterina Andronescu oktatási miniszter szerint mintegy 85 ezer diák vett részt a pótvizsgán, közülük körülbelül 20 ezren érettségiztek sikeresen. Összesen 99 ezrenjelentkezteka pótérettségire, de 14 ezren meg sem jelentek, vélhetően azért, mert úgy gondolták, hogy nincs esélyük érettségi bizonyítványt szerezni. Romániában évről évre csökken azoknak a végzős diákoknak az aránya, akik részt vesznek az érettségin. 

Az országos arányhoz képest jó eredményeket felmutató megyék zömében enyhén egyharmad fölötti volt a sikeresen érettségizők aránya. Giurgiu megyében a diákok fele vizsgázott eredményesen.

A jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék közül Bihar szerepelt jobban, ahol a vizsgázók egyharmadának sikerült a pótérettségije. Maros megyében 23 százalék, Hargita megyében 22 százalék, Kovászna megyében pedig 16 százalék volt az eredményesen vizsgázók aránya.

Romániában jelenleg egységes az érettségi vizsga, de az oktatási minisztérium jövőre be akarja vezetni a differenciált megmérettetést. Andronescu szerint a jövő évben várhatóan lesz egy egységes országos érettségi vizsga, amely azoknak szól, akik folytatni szeretnék tanulmányaikat. Emellett úgynevezett szakoktatási érettségi vizsga is lesz, amelyen azok a diákok vehetnek részt, akik nem akarnak egyetemre beiratkozni, hanem el akarnak elhelyezkedni.

Romániában az utóbbi években folyamatosan romlottak a vizsgaeredmények. Míg 2009-ben a jelentkezők 81,47 százaléka, 2010-ben a 69,3 százaléka vizsgázott sikeresen, 2011-ben a jelentkezőknek már csak alig a fele szerzett érettségi bizonyítványt. 

A csökkenés fő oka a vizsga felügyeletének szigorítása, hiszen videokamerákat szereltek fel az osztálytermekben a puskázás kiküszöbölése érdekében. A romániai közoktatás súlyos válságban van, és elemzők szerint a gyenge érettségi eredmények tükrözik a diákok felkészületlenségét.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.