Siralmas eredmény: a diákok kétharmada megbukott a romániai pótérettségin

Gyenge eredmények születtek a romániai pótérettségin, amelyen országosan a diákoknak csak mintegy 24 százaléka...

  • MTI
Itthon jól sikerült az érettségi, Romániában viszont megint magas lett a bukási arány
túry

Gyenge eredmények születtek a romániai pótérettségin, amelyen országosan a diákoknak csak mintegy 24 százaléka vizsgázott sikeresen. Az idén a vizsgázók ugyan jobban szerepeltek, mint a tavaly ősszel pótérettségizők, hiszen akkor csak 16 százalék volt az elégséges osztályzatot elérő diákok aránya. A mostani eredmény viszont sokkal gyengébb, mint a nyári érettségié, amikor a diákok 44 százaléka kapott érettségi oklevelet. Hogyan sikerült a nyári érettségi Romániában? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Ecaterina Andronescu oktatási miniszter szerint mintegy 85 ezer diák vett részt a pótvizsgán, közülük körülbelül 20 ezren érettségiztek sikeresen. Összesen 99 ezrenjelentkezteka pótérettségire, de 14 ezren meg sem jelentek, vélhetően azért, mert úgy gondolták, hogy nincs esélyük érettségi bizonyítványt szerezni. Romániában évről évre csökken azoknak a végzős diákoknak az aránya, akik részt vesznek az érettségin. 

Az országos arányhoz képest jó eredményeket felmutató megyék zömében enyhén egyharmad fölötti volt a sikeresen érettségizők aránya. Giurgiu megyében a diákok fele vizsgázott eredményesen.

A jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék közül Bihar szerepelt jobban, ahol a vizsgázók egyharmadának sikerült a pótérettségije. Maros megyében 23 százalék, Hargita megyében 22 százalék, Kovászna megyében pedig 16 százalék volt az eredményesen vizsgázók aránya.

Romániában jelenleg egységes az érettségi vizsga, de az oktatási minisztérium jövőre be akarja vezetni a differenciált megmérettetést. Andronescu szerint a jövő évben várhatóan lesz egy egységes országos érettségi vizsga, amely azoknak szól, akik folytatni szeretnék tanulmányaikat. Emellett úgynevezett szakoktatási érettségi vizsga is lesz, amelyen azok a diákok vehetnek részt, akik nem akarnak egyetemre beiratkozni, hanem el akarnak elhelyezkedni.

Romániában az utóbbi években folyamatosan romlottak a vizsgaeredmények. Míg 2009-ben a jelentkezők 81,47 százaléka, 2010-ben a 69,3 százaléka vizsgázott sikeresen, 2011-ben a jelentkezőknek már csak alig a fele szerzett érettségi bizonyítványt. 

A csökkenés fő oka a vizsga felügyeletének szigorítása, hiszen videokamerákat szereltek fel az osztálytermekben a puskázás kiküszöbölése érdekében. A romániai közoktatás súlyos válságban van, és elemzők szerint a gyenge érettségi eredmények tükrözik a diákok felkészületlenségét.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.