A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt kéri a kormánytól, hogy a munkaerő-piaci igényeknek...
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt kéri a kormánytól, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően változtassa meg a felvételi keretszámokról hozott döntését; a hallgatói szervezet indoklása szerint nem látszik, hogy a keretszámokat átgondolt módon, a különböző kutatások eredményeit figyelembe véve, szakmai alapon határozták meg. Hány diákot vehetnek fel az egyetemek és főiskolák? A képzési területekre lebontott adatokat itt találjátok.
A HÖOK közleményében azt kérte, amennyiben készültek olyan háttéranyagok, elemzések, demográfiai kimutatások, amelyek alátámasztják a keretszámok megalapozottságát, azokat az oktatási államtitkárság mielőbb hozza nyilvánosságra.
Mint írták, a közzétett keretek megtartása véleményük szerint egyes szakokon kimagasló túljelentkezést okoz, míg más szakokon állami ösztöndíjas helyek maradnak majd betöltetlenek. Reális esélyét látják annak, hogy az átalakuló finanszírozási körülmények veszélyeztetik a tudományos műhelyként létező tanszékek struktúráját, ezáltal pedig a hazai értelmiség képzésének szellemi alapját, továbbá a magyar tudományos élet fejlődését.
Súlyos problémának látják a jog- és igazgatástudományi, valamint a gazdaságtudományi képzési területre felvehető jelentkezők létszámkeretének durva csökkentését. "Nem látjuk, hogy a kormány döntését milyen szempontok alapján hozta meg: azt biztosan állíthatjuk, hogy nem vette figyelembe a felsőoktatási intézményekben zajló diplomás pályakövetési felmérések eredményeit, sem a munkaerőpiac visszajelzéseit, hiszen ezek jól láthatóan kimutatják, hogy az e területen végzettek elhelyezkedési esélyei kimagaslóak az átlaghoz képest" - fejtették ki.
Nem látják a megoldását annak a problémának sem, hogy amennyiben a keretet meghaladó létszámú felvételiző éri el a maximum ponthatárt (az előző évek felvételi ponthatárai jellemzően e szakokon voltak a legmagasabbak) milyen módon rendezik felvételüket.
| Mennyibe kerülnek 2012-től a fizetős képzések? |
Gazdasági, jogi és társadalomtudományi szakok Bölcsészettudományi és tanári szakok Orvosi, egészségtudományi, sporttudományi és természettudományi szakok |
Felidézték, a HÖOK már számos alkalommal kijelentette, hogy több szempontból sem tartja jó megoldásnak a felsőoktatásba bekerülő, az állam által finanszírozott képzésben részesülő hallgatók létszámának szűkítését. Véleményük szerint az állam által teljes ösztöndíjjal támogatott képzésekre felvehető létszám drasztikus csökkentését (közel 40 százalék) még a jelenlegi gazdasági körülmények figyelembe vétele mellett sem engedheti meg magának az ország.
Támogatták és jelenleg is támogatják azt a törekvést, hogy a műszaki és természettudományi képzési területen növeljék a felvehető hallgatók létszámát, miközben azt látják, hogy az állami ösztöndíjas keretek e területeken is csökkennek. Szintén értetlenül állnak a felsőfokú szakképzések drasztikus (65 százalék) szűkítése előtt is - olvasható közleményben.
Kitértek arra is, hogy a magyar felsőoktatásba jelentkezők jelentős hányada a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi, a társadalomtudományi valamint a jogi- és igazgatási képzési területek valamely szakára adja be jelentkezését. Ezen a tendencián csak a közoktatás - kiemelten a középfokú oktatás átgondolt reformjával lehet, illetve lehetett volna változtatni, épp ezért fontos kimondani: a jelenleg kialakult helyzetért nem a most felsőoktatásba jelentkezők a hibásak. A keretek ésszerűtlen megváltoztatásával sem érhető el, hogy például az eddig jogász vagy történelem szakra felvételiző informatikára vagy mérnökképzésre jelentkezzen.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
