A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt kéri a kormánytól, hogy a munkaerő-piaci igényeknek...
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt kéri a kormánytól, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően változtassa meg a felvételi keretszámokról hozott döntését; a hallgatói szervezet indoklása szerint nem látszik, hogy a keretszámokat átgondolt módon, a különböző kutatások eredményeit figyelembe véve, szakmai alapon határozták meg. Hány diákot vehetnek fel az egyetemek és főiskolák? A képzési területekre lebontott adatokat itt találjátok.
A HÖOK közleményében azt kérte, amennyiben készültek olyan háttéranyagok, elemzések, demográfiai kimutatások, amelyek alátámasztják a keretszámok megalapozottságát, azokat az oktatási államtitkárság mielőbb hozza nyilvánosságra.
Mint írták, a közzétett keretek megtartása véleményük szerint egyes szakokon kimagasló túljelentkezést okoz, míg más szakokon állami ösztöndíjas helyek maradnak majd betöltetlenek. Reális esélyét látják annak, hogy az átalakuló finanszírozási körülmények veszélyeztetik a tudományos műhelyként létező tanszékek struktúráját, ezáltal pedig a hazai értelmiség képzésének szellemi alapját, továbbá a magyar tudományos élet fejlődését.
Súlyos problémának látják a jog- és igazgatástudományi, valamint a gazdaságtudományi képzési területre felvehető jelentkezők létszámkeretének durva csökkentését. "Nem látjuk, hogy a kormány döntését milyen szempontok alapján hozta meg: azt biztosan állíthatjuk, hogy nem vette figyelembe a felsőoktatási intézményekben zajló diplomás pályakövetési felmérések eredményeit, sem a munkaerőpiac visszajelzéseit, hiszen ezek jól láthatóan kimutatják, hogy az e területen végzettek elhelyezkedési esélyei kimagaslóak az átlaghoz képest" - fejtették ki.
Nem látják a megoldását annak a problémának sem, hogy amennyiben a keretet meghaladó létszámú felvételiző éri el a maximum ponthatárt (az előző évek felvételi ponthatárai jellemzően e szakokon voltak a legmagasabbak) milyen módon rendezik felvételüket.
| Mennyibe kerülnek 2012-től a fizetős képzések? |
Gazdasági, jogi és társadalomtudományi szakok Bölcsészettudományi és tanári szakok Orvosi, egészségtudományi, sporttudományi és természettudományi szakok |
Felidézték, a HÖOK már számos alkalommal kijelentette, hogy több szempontból sem tartja jó megoldásnak a felsőoktatásba bekerülő, az állam által finanszírozott képzésben részesülő hallgatók létszámának szűkítését. Véleményük szerint az állam által teljes ösztöndíjjal támogatott képzésekre felvehető létszám drasztikus csökkentését (közel 40 százalék) még a jelenlegi gazdasági körülmények figyelembe vétele mellett sem engedheti meg magának az ország.
Támogatták és jelenleg is támogatják azt a törekvést, hogy a műszaki és természettudományi képzési területen növeljék a felvehető hallgatók létszámát, miközben azt látják, hogy az állami ösztöndíjas keretek e területeken is csökkennek. Szintén értetlenül állnak a felsőfokú szakképzések drasztikus (65 százalék) szűkítése előtt is - olvasható közleményben.
Kitértek arra is, hogy a magyar felsőoktatásba jelentkezők jelentős hányada a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi, a társadalomtudományi valamint a jogi- és igazgatási képzési területek valamely szakára adja be jelentkezését. Ezen a tendencián csak a közoktatás - kiemelten a középfokú oktatás átgondolt reformjával lehet, illetve lehetett volna változtatni, épp ezért fontos kimondani: a jelenleg kialakult helyzetért nem a most felsőoktatásba jelentkezők a hibásak. A keretek ésszerűtlen megváltoztatásával sem érhető el, hogy például az eddig jogász vagy történelem szakra felvételiző informatikára vagy mérnökképzésre jelentkezzen.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
