Szigorítanak az érettségi feltételein: csak az vizsgázhat, aki közösségi munkát végez

Azoknak a diákoknak, akik 2016. január elseje után érettségiznek, közösségi munkát kell végezniük. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
Érettségizők. 2016-tól legalább 50 óra közösségi munkát kell végezni
Túry Gergely

Kikre vonatkozik a kötelezettség?

Azokra, akik 2016. január 1-je után érettségiznek, tehát tavaly kezdték meg középiskolai tanulmányaikat.

Hány óra önkéntes munkát kell végezni?

Összesen ötvenet három tanév alatt, a 9-11. osztályban.

Tömbösítve is el lehet végezni a szolgálatot?

Gloviczki Zoltán volt közoktatásért felelős helyettes államtitkár tavaszi nyilatkozata szerint a cél az lenne, hogy a diákoknak folyamatos, heti 1-2 órás elfoglaltságot jelentsen a közösségi munka, de valamennyire lehet tömbösíteni.

Fizetés jár a munkáért?

Nem, a közösségi szolgálatba csak olyan tevékenységet lehet beszámítani, amelyért nem kaptok fizetést.

Milyen tevékenységeket lehet "beszámítani"?

A közösségi szolgálat olyan tevékenység lehet, amely társadalmilag hasznos, és valamelyik közösség javát szolgálja. Ez lehet egészségügyi, környezetvédelmi, szociális - például idős emberek vagy betegek látogatása -, sport- vagy más területen végzett munka is. A szolgálatot az iskolában vagy olyan szervezetnél lehet elvégezni, amely megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek - a már regisztrált fogadó intézmények listáját a Közösségi Szolgálat Portálon  találjátok.

A nyári szünetben is lehet dolgozni?

Igen, ha ehhez az iskola hozzájárul, és a fogadó intézménnyel megszervezi.

Kaphatnak felmentést a sajátos nevelési igényű diákok?

Igen, szakértői bizottság javaslata alapján.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.