Szigorítanak az érettségi feltételein: csak az vizsgázhat, aki közösségi munkát végez

Azoknak a diákoknak, akik 2016. január elseje után érettségiznek, közösségi munkát kell végezniük. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
Érettségizők. 2016-tól legalább 50 óra közösségi munkát kell végezni
Túry Gergely

Kikre vonatkozik a kötelezettség?

Azokra, akik 2016. január 1-je után érettségiznek, tehát tavaly kezdték meg középiskolai tanulmányaikat.

Hány óra önkéntes munkát kell végezni?

Összesen ötvenet három tanév alatt, a 9-11. osztályban.

Tömbösítve is el lehet végezni a szolgálatot?

Gloviczki Zoltán volt közoktatásért felelős helyettes államtitkár tavaszi nyilatkozata szerint a cél az lenne, hogy a diákoknak folyamatos, heti 1-2 órás elfoglaltságot jelentsen a közösségi munka, de valamennyire lehet tömbösíteni.

Fizetés jár a munkáért?

Nem, a közösségi szolgálatba csak olyan tevékenységet lehet beszámítani, amelyért nem kaptok fizetést.

Milyen tevékenységeket lehet "beszámítani"?

A közösségi szolgálat olyan tevékenység lehet, amely társadalmilag hasznos, és valamelyik közösség javát szolgálja. Ez lehet egészségügyi, környezetvédelmi, szociális - például idős emberek vagy betegek látogatása -, sport- vagy más területen végzett munka is. A szolgálatot az iskolában vagy olyan szervezetnél lehet elvégezni, amely megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek - a már regisztrált fogadó intézmények listáját a Közösségi Szolgálat Portálon  találjátok.

A nyári szünetben is lehet dolgozni?

Igen, ha ehhez az iskola hozzájárul, és a fogadó intézménnyel megszervezi.

Kaphatnak felmentést a sajátos nevelési igényű diákok?

Igen, szakértői bizottság javaslata alapján.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.