Több mint 25 ezren szereztek négyest: ilyen eredményeket értek el 2025-ben a magyarérettségin

Középszinten 388-an, emelt szinten pedig 35-en buktak meg tavaly a magyarérettségin.

A legtöbben (25 475fő) "jó" érdemjegyet szereztek 2025-ben a középszintű magyarérettségin - derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból.

A tavalyi évben összesen 77 187-en érettségiztek középszinten magyar nyelv és irodalomból. A statisztikák szerint ebből a tantárgyból a diákok átlageredménye 63,90 százalék lett, az osztályzatok átlaga pedig 3,81.

A vizsgázók jelentős többsége sikeresen megugrotta a sikeres érettségihez szükséges szintet magyarból. Elégtelen érdemjegyet 388 fő szerzett, ők tehát sajnos megbuktak a vizsgán.

A középszintű magyarérettségi osztályzatainak eloszlása:

  • elégtelen (1): 388
  • elégséges (2): 8482
  • közepes (3): 19629
  • jó (4): 25475
  • kiváló (5): 23213

A bukások száma egyébként a kötelező vizsgatárgyakat nézve matematikából és történelemből magasabb, mint magyar nyelv és irodalomból. Matematikából középszinten 1109 fő szerzett 2025-ben elégtelen érdemjegyet, történelemből pedig 443-an.

Emelt szinten összesen 2199 fő érettségizett magyarból. Az eredményeik alapján pedig átlagosan 65,01 százalékot értek el és 4,44 lett az osztályzatok átlaga.

Az emelt szintű magyarérettségi osztályzatainak eloszlása:

  • elégtelen (1): 35
  • elégséges (2): 50
  • közepes (3): 249
  • jó (4): 444
  • kiváló (5): 1421

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.