Több mint 25 ezren szereztek négyest: ilyen eredményeket értek el 2025-ben a magyarérettségin

Középszinten 388-an, emelt szinten pedig 35-en buktak meg tavaly a magyarérettségin.

A legtöbben (25 475fő) "jó" érdemjegyet szereztek 2025-ben a középszintű magyarérettségin - derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból.

A tavalyi évben összesen 77 187-en érettségiztek középszinten magyar nyelv és irodalomból. A statisztikák szerint ebből a tantárgyból a diákok átlageredménye 63,90 százalék lett, az osztályzatok átlaga pedig 3,81.

A vizsgázók jelentős többsége sikeresen megugrotta a sikeres érettségihez szükséges szintet magyarból. Elégtelen érdemjegyet 388 fő szerzett, ők tehát sajnos megbuktak a vizsgán.

A középszintű magyarérettségi osztályzatainak eloszlása:

  • elégtelen (1): 388
  • elégséges (2): 8482
  • közepes (3): 19629
  • jó (4): 25475
  • kiváló (5): 23213

A bukások száma egyébként a kötelező vizsgatárgyakat nézve matematikából és történelemből magasabb, mint magyar nyelv és irodalomból. Matematikából középszinten 1109 fő szerzett 2025-ben elégtelen érdemjegyet, történelemből pedig 443-an.

Emelt szinten összesen 2199 fő érettségizett magyarból. Az eredményeik alapján pedig átlagosan 65,01 százalékot értek el és 4,44 lett az osztályzatok átlaga.

Az emelt szintű magyarérettségi osztályzatainak eloszlása:

  • elégtelen (1): 35
  • elégséges (2): 50
  • közepes (3): 249
  • jó (4): 444
  • kiváló (5): 1421

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.