A 2026-os általános felvételi eljárás keretében a mesterképzésekre is február 15-ig lehet jelentkezni. Összegyűjtöttük, mire érdemes különösen odafigyelnetek, ha idén mesterszakra készültök.
Kik jelentkezhetnek mesterképzésre?
A mesterképzés a felsőoktatás második képzési szintje, amelyre kizárólag azok jelentkezhetnek, akik már rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. Akkor is benyújthatjátok a jelentkezéseteket, ha még folyamatban vannak az alapszakos tanulmányaitok, azonban ebben az esetben legkésőbb 2026 júliusáig záróvizsgát kell tennetek, és az oklevelet fel kell töltenetek az E-felvételi rendszerébe.
Felsőoktatási felvételi 2026: itt nézhetitek meg, milyen képzésekre jelentkezhettek
A jelentkezés menete
A felsőoktatási intézménybe történő beiratkozás feltétele a megszerzett oklevél bemutatása, ugyanakkor ez önmagában még csak a felvételi eljárásban való részvételre jogosít.
A mesterszakos jelentkezés - az alapképzéshez hasonlóan - az E-felvételi rendszerén keresztül történik. Itt kell megadnotok a személyes adatokat, feltöltenetek a szükséges dokumentumokat, valamint rangsorolnotok az általatok megjelölt intézményeket és szakokat. A jelentkezést végül hitelesíteni kell. Az E-felvételibe az Ügyfélkapun keresztül tudtok belépni, ennek részletes folyamatáról korábbi cikkünkben írtunk.
Milyen dokumentumokat kell feltölteni?
Az alapképzéshez hasonlóan a mesterszakos felvételinél is szerezhettek többletpontokat, például nyelvvizsgáért, kiemelkedő sport- vagy tanulmányi eredményekért, illetve hátrányos helyzet jogcímén. Ezek egy részét külön igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani.
Fontos tudni, hogy az egyes intézmények gyakorlata eltérhet: nem minden egyetem ugyanazokra a teljesítményekre ad pluszpontot, és az igazolások köre is különbözhet. Éppen ezért mindenképpen érdemes a kiválasztott egyetemek hivatalos felvételi tájékoztatóiban utánanézni a pontos követelményeknek.
Hány pontot lehet elérni?
A mesterszakos felvételi eljárás során legfeljebb 100 pont szerezhető. Ennek oka, hogy az alapképzés elvégzése után már nem a középiskolai eredmények számítanak, hanem a megszerzett diploma minősítése, a záróvizsga eredménye, valamint az adott intézmény által előírt írásbeli vagy szóbeli felvételi vizsga, esetleg szakmai beszélgetés pontszámai.
A megváltozott pontszámítási rendszer miatt különösen fontos, hogy mindig az általatok megjelölt egyetemek és szakok felvételi követelményeit vegyétek alapul, hiszen az eljárás és az értékelés módja intézményenként eltérhet.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
