A 2026-os általános felvételi eljárás keretében a mesterképzésekre is február 15-ig lehet jelentkezni. Összegyűjtöttük, mire érdemes különösen odafigyelnetek, ha idén mesterszakra készültök.
Kik jelentkezhetnek mesterképzésre?
A mesterképzés a felsőoktatás második képzési szintje, amelyre kizárólag azok jelentkezhetnek, akik már rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. Akkor is benyújthatjátok a jelentkezéseteket, ha még folyamatban vannak az alapszakos tanulmányaitok, azonban ebben az esetben legkésőbb 2026 júliusáig záróvizsgát kell tennetek, és az oklevelet fel kell töltenetek az E-felvételi rendszerébe.
Felsőoktatási felvételi 2026: itt nézhetitek meg, milyen képzésekre jelentkezhettek
A jelentkezés menete
A felsőoktatási intézménybe történő beiratkozás feltétele a megszerzett oklevél bemutatása, ugyanakkor ez önmagában még csak a felvételi eljárásban való részvételre jogosít.
A mesterszakos jelentkezés - az alapképzéshez hasonlóan - az E-felvételi rendszerén keresztül történik. Itt kell megadnotok a személyes adatokat, feltöltenetek a szükséges dokumentumokat, valamint rangsorolnotok az általatok megjelölt intézményeket és szakokat. A jelentkezést végül hitelesíteni kell. Az E-felvételibe az Ügyfélkapun keresztül tudtok belépni, ennek részletes folyamatáról korábbi cikkünkben írtunk.
Milyen dokumentumokat kell feltölteni?
Az alapképzéshez hasonlóan a mesterszakos felvételinél is szerezhettek többletpontokat, például nyelvvizsgáért, kiemelkedő sport- vagy tanulmányi eredményekért, illetve hátrányos helyzet jogcímén. Ezek egy részét külön igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani.
Fontos tudni, hogy az egyes intézmények gyakorlata eltérhet: nem minden egyetem ugyanazokra a teljesítményekre ad pluszpontot, és az igazolások köre is különbözhet. Éppen ezért mindenképpen érdemes a kiválasztott egyetemek hivatalos felvételi tájékoztatóiban utánanézni a pontos követelményeknek.
Hány pontot lehet elérni?
A mesterszakos felvételi eljárás során legfeljebb 100 pont szerezhető. Ennek oka, hogy az alapképzés elvégzése után már nem a középiskolai eredmények számítanak, hanem a megszerzett diploma minősítése, a záróvizsga eredménye, valamint az adott intézmény által előírt írásbeli vagy szóbeli felvételi vizsga, esetleg szakmai beszélgetés pontszámai.
A megváltozott pontszámítási rendszer miatt különösen fontos, hogy mindig az általatok megjelölt egyetemek és szakok felvételi követelményeit vegyétek alapul, hiszen az eljárás és az értékelés módja intézményenként eltérhet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
