Öt dolog amire figyeljetek, amikor leadjátok a jelentkezésetek a keresztféléves felvételin

Október 15-én éjfélkor lejár a jelentkezési határidő az egyetemek keresztfélévben induló képzéseire. Az Oktatási Hivatal öt pontban gyűjtötte össze, mire figyeljetek, hogy érvényes legyen a jelentkezésetek és a felvételi során minden rendben legyen.

  • Székács Linda

Stimmeljen az e-mail cím

Nagyon fontos, hogy olyan e-mail címet adjatok meg, amit rendszeresen ellenőriztek, hiszen bizonyos esetekben - például a hiánypótlás kapcsán - fontos üzeneteket küldhet nektek az Oktatási Hivatal.

Jelentkezési sorrend

A jelentkezési listátok összeállításakor ügyeljetek arra, hogy az a képzés kerüljön az első helyre, ahová a leginkább szeretnétek bekerülni, utolsó helyre pedig az, ahová a legkevésbé.

A jelentkezési határidő után már nem vehettek fel új képzéseket, viszont a decemberben induló ügyintézési időszakban egyszer változtathattok majd a sorrenden és törölhettek is jelentkezési helyeket, ha meggondoljátok magatokat.

 

Pixabay
Nem minden dokumentumot kell feltölteni

A közhiteles nyilvántartásokból érkező dokumentumok másolatait nem kell feltölteni az E-felvételi rendszerébe. Hogy mik ezek a dokumentumok, azt ide katintva nézhetitek meg.

Minden más, a jelentkezéshez szükséges és már rendelkezésre álló dokumentumot a jelentkezéskor kell feltölteni. A november 15. után kézhez kapott dokumentumokat pedig az ügyintézési időszakban lehet pótolni.

Eljárási díj

Amennyiben az ingyenes három képzésnél több szakot jelöltök meg, kiegészítő eljárási díjat kell fizetnetek. Ennek költsége 2-2 ezer forint, amit 2025. november 16-30. között kell rendeznetek banki átutalással vagy kártyás fizetéssel.

Hitelesítés

Ahhoz, hogy a jelentkezésetek érvényes legyen, november 15-én éjfélig Ügyfélkapuval vagy a DÁP alkalmazással hitelesítenetek kell. Hogy hogyan, arról itt írtunk.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.