Őszi érettségi 2025: így pontozzák a magyar nyelv és irodalom szóbelit

A napokban tartják az őszi érettségi szóbeli vizsgáit, ezért összegyűjtöttük, hogy pontosan mire és mennyi pontot kaphattok a magyar nyelv és irodalom szóbelin.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az írásbelik után az idei őszi érettségi november 6. és 10. között több mint 14.300 emelt szintű szóbeli vizsgával folytatódik. A középszintű szóbeliket pedig november 17. és 21. között tartják.

Az OH részletes vizsgakövetelményének leírása szerint az érettségizők a szóbeli vizsgára:

  • középszinten 15 percet,
  • emelt szinten pedig 20 percet kapnak,

melyből mindkét esetben maximum 50-50 pontot szerezhetnek.

A vizsga szintjétől függetlenül a szóbeli egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll. A magyar nyelv és irodalom tételsor 20 magyar nyelvi és 20 irodalmi tételből áll.

A vizsgateljesítmény értékelése az értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

Így tudtok fellebbezni, ha hibát találtok az írásbeli érettségi javításában

Értékelési kritériumok

Tartalmi minőséget az alábbi kritériumok alapján pontozzák:

  • Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
  • Tárgyi tudás
  • Szövegismeret, szövegértés
  • Feladatmegoldó képesség
  • Gondolatgazdagság
  • Önálló vélemény
  • A feladat kifejtettsége

Nyelvi minőség pedig ezek alapján:

  • Rendszerezés, lényegkiemelés
  • Logikus gondolatmenet
  • Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
  • Megfelelő szókincs, szóhasználat
  • Érthető előadásmód

A szóbeli vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt maximum 50 pont szerezhettek. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a magyar nyelv felelet tartalmi minőségéért 15 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 10 pont adható.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.