Így tudtok fellebbezni, ha hibát találtok az írásbeli érettségi javításában

Véget ért az őszi érettségi időszak írásbeli része, és hamarosan minden vizsgázó kézhez kapja eredményeit. Ha valaki úgy érzi, hogy a dolgozata javításánál hiba történt, van lehetőség az észrevételezésre és a fellebbezésre.

Mikor és hogyan tehettek észrevételt?

A szabályzat szerint az írásbeli vizsgaeredményeket a szóbeli vizsgák kezdete előtt nyilvánosságra kell hozni, a dolgozatok megtekintésének időpontját pedig minden intézmény maga határozza meg.

Ekkor lehet megtekinteni a kijavított írásbelit, ha kormányhivatalban jelentkeztetek az érettségire

Ha a megtekintés során hibát találtok az értékelésben - például eltérést a javítási útmutatótól, vagy elszámolási, számszaki hibát -, a következő munkanap 16 óráig jelezhetitek az észrevételeiteket. Ennek nincs külön formai követelménye, viszont kizárólag a javítási hibákra vonatkozhat.

Az észrevétel beérkezése után az igazgató egy másik szaktanárral közösen felülvizsgálja a vitatott feladatot a hivatalos javítási útmutató alapján. Fontos tudni, hogy a felülvizsgálat eredményeként a pontszám növekedhet vagy csökkenhet is, tehát nem csak kedvező irányú döntés születhet.

Mi a teendő, ha továbbra sem értetek egyet az eredménnyel?

Amennyiben a felülvizsgálat után is jogsértést, hibát vagy igazságtalanságot tapasztaltok, az érettségi eredmény kihirdetésétől számított öt napon belül fellebbezhettek.

A fellebbezésnek sincs kötelező formátuma: lehet kézzel vagy géppel írt, de indoklással ellátott dokumentum. A kérelmet az érettségi jelentkezést fogadó intézmény igazgatójának kell benyújtani, ugyanakkor a területileg illetékes vármegyei vagy fővárosi kormányhivatalnak kell címezni.

A fellebbezés illetékmentes, és a hatóságoknak három munkanapon belül el kell bírálniuk azt. Fontos, hogy 18 év alatti vizsgázók esetében a fellebbezést csak a szülő vagy gondviselő nyújthatja be.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.