Mi történik, ha nem sikerül a matek írásbeli érettségi?

Ha nem sikerült elérni a ketteshez szükséges százalékot az írásbelin, akkor a szóbelivel javíthattok még a matekérettségi eredményén.

Október 14-én matekból középszinten 175 helyszínen 994, emelt szinten 19 helyszínen 117 vizsgázó tesz érettségi vizsgát: Itt vannak az őszi matekérettségi hivatalos megoldásai

A többitől eltérően középszinten a matekérettséginek – és a digitális kultúrának – alapvetően nincs külön szóbeli része.

A középszintű írásbeli vizsga két részből áll:

  1. az első részre, amelyet 45 perc alatt kellett megoldani, összesen 30 pontot lehet kapni,
  2. a második 135 perces részre pedig 70 pontot.

Míg az emelt szintű matematika érettségin kötelező a szóbeli vizsga is, középszinten csak azoknak a diákoknak kell szóban is felelni, akik vizsgarészenként legalább 12 százalékot elértétek a középszintű írásbeli érettségin, de a ketteshez szükséges 25 százalékot már nem.

Az Oktatási Hivatal szerint a középszintű szóbeli matematika érettségi vizsgán a tételeknek tartalmazniuk kell három egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számon kérő kérdést (definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását megkívánó egyszerű feladatot), valamint 3 feladatot.

A tételt a vizsgázóknak önállóan kell kifejteniük, a vizsgáztató csak akkor kérdez, ha a felelő elakad vagy rosszul fejti ki a tételt.

Hány pontot lehet szerezni a szóbelin?

A 15 perces szóbeli matematika érettségin maximum 50 pontot szerezhettek:

  • az elméleti kérdések kifejtésére 15 pontot,
  • a három feladatra 30 pontot,
  • a feladatok logikus előadására és a matematikai kommunikációs képességre pedig 5 pontot.

A szóbeli vizsgát is tett vizsgázó végső értékelése az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes pontszáma alapján történik.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.