Mi történik, ha nem sikerül a matek írásbeli érettségi?

Ha nem sikerült elérni a ketteshez szükséges százalékot az írásbelin, akkor a szóbelivel javíthattok még a matekérettségi eredményén.

Október 14-én matekból középszinten 175 helyszínen 994, emelt szinten 19 helyszínen 117 vizsgázó tesz érettségi vizsgát: Itt vannak az őszi matekérettségi hivatalos megoldásai

A többitől eltérően középszinten a matekérettséginek – és a digitális kultúrának – alapvetően nincs külön szóbeli része.

A középszintű írásbeli vizsga két részből áll:

  1. az első részre, amelyet 45 perc alatt kellett megoldani, összesen 30 pontot lehet kapni,
  2. a második 135 perces részre pedig 70 pontot.

Míg az emelt szintű matematika érettségin kötelező a szóbeli vizsga is, középszinten csak azoknak a diákoknak kell szóban is felelni, akik vizsgarészenként legalább 12 százalékot elértétek a középszintű írásbeli érettségin, de a ketteshez szükséges 25 százalékot már nem.

Az Oktatási Hivatal szerint a középszintű szóbeli matematika érettségi vizsgán a tételeknek tartalmazniuk kell három egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számon kérő kérdést (definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását megkívánó egyszerű feladatot), valamint 3 feladatot.

A tételt a vizsgázóknak önállóan kell kifejteniük, a vizsgáztató csak akkor kérdez, ha a felelő elakad vagy rosszul fejti ki a tételt.

Hány pontot lehet szerezni a szóbelin?

A 15 perces szóbeli matematika érettségin maximum 50 pontot szerezhettek:

  • az elméleti kérdések kifejtésére 15 pontot,
  • a három feladatra 30 pontot,
  • a feladatok logikus előadására és a matematikai kommunikációs képességre pedig 5 pontot.

A szóbeli vizsgát is tett vizsgázó végső értékelése az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes pontszáma alapján történik.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.