Ezekben az esetben nem feltétele az érettséginek a közösségi szolgálat teljesítése

Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele alapvetően 50 óra közösségi szolgálat teljesítése – ám vannak helyzetek, amikor a diákok mentesülhetnek ez alól.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a törvény előírja, hogy az érettségi vizsgára bocsátás feltétele az ötven óra közösségi szolgálat. Ez a szabály a legtöbb tanulóra vonatkozik, ugyanakkor bizonyos esetekben nem kötelező teljesíteni.

Itt a 2025-ös őszi érettségik teljes vizsgabeosztása

Kivételek a közösségi szolgálat alól

Nem szükséges a közösségi szolgálat igazolása:

  • előrehozott érettségi vizsga esetén,
  • a felnőttoktatásban vagy felnőttképzésben részt vevő vizsgázóknál,
  • valamint azon sajátos nevelési igényű tanulóknál, akiket a szakértői bizottság javaslatára az igazgató mentesített a kötelezettség alól.
Miért fontos az 50 óra teljesítése?

A jogszabályi kötelezettség mellett a közösségi szolgálat gyakorlati haszonnal is bír. Lehetőséget ad arra, hogy a diákok kapcsolatokat építsenek, kipróbálják magukat különböző tevékenységi területeken, és akár olyan tapasztalatot szerezzenek, amely későbbi tanulmányaik vagy pályaválasztásuk szempontjából is hasznos lehet.

Az ingyenes óráktól a több százezer forintos kurzusokig: ennyibe kerülnek a 2026-os érettségi felkészítők az egyetemeken

Fontos tudni, hogy a közösségi szolgálat mindig nonprofit keretek között zajlik, vagyis a diákok sem anyagi ellenszolgáltatást nem kapnak érte, sem az érintett szervezeteknek nem jár érte plusz bevétel. Amennyiben a tanuló olyan szervezetnél szeretné teljesíteni az órákat, amely még nem áll szerződésben az iskolával, a szükséges adminisztrációt neki kell elindítania. Az intézmények ebben általában készségesen segítenek, és a választott szervezet is pontos tájékoztatást tud adni a teendőkről.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.