Ezekben az esetben nem feltétele az érettséginek a közösségi szolgálat teljesítése

Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele alapvetően 50 óra közösségi szolgálat teljesítése – ám vannak helyzetek, amikor a diákok mentesülhetnek ez alól.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a törvény előírja, hogy az érettségi vizsgára bocsátás feltétele az ötven óra közösségi szolgálat. Ez a szabály a legtöbb tanulóra vonatkozik, ugyanakkor bizonyos esetekben nem kötelező teljesíteni.

Itt a 2025-ös őszi érettségik teljes vizsgabeosztása

Kivételek a közösségi szolgálat alól

Nem szükséges a közösségi szolgálat igazolása:

  • előrehozott érettségi vizsga esetén,
  • a felnőttoktatásban vagy felnőttképzésben részt vevő vizsgázóknál,
  • valamint azon sajátos nevelési igényű tanulóknál, akiket a szakértői bizottság javaslatára az igazgató mentesített a kötelezettség alól.
Miért fontos az 50 óra teljesítése?

A jogszabályi kötelezettség mellett a közösségi szolgálat gyakorlati haszonnal is bír. Lehetőséget ad arra, hogy a diákok kapcsolatokat építsenek, kipróbálják magukat különböző tevékenységi területeken, és akár olyan tapasztalatot szerezzenek, amely későbbi tanulmányaik vagy pályaválasztásuk szempontjából is hasznos lehet.

Az ingyenes óráktól a több százezer forintos kurzusokig: ennyibe kerülnek a 2026-os érettségi felkészítők az egyetemeken

Fontos tudni, hogy a közösségi szolgálat mindig nonprofit keretek között zajlik, vagyis a diákok sem anyagi ellenszolgáltatást nem kapnak érte, sem az érintett szervezeteknek nem jár érte plusz bevétel. Amennyiben a tanuló olyan szervezetnél szeretné teljesíteni az órákat, amely még nem áll szerződésben az iskolával, a szükséges adminisztrációt neki kell elindítania. Az intézmények ebben általában készségesen segítenek, és a választott szervezet is pontos tájékoztatást tud adni a teendőkről.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István