Így alakultak a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon a tavalyi pótfelvételin

Szerdán, azaz augusztus 27-én kihirdetik a 2025-ös pótfelvételi eljárás ponthatárait. Hogy mire számíthattok, azzal kapcsolatban egyelőre csak találgatni lehet, de megnéztük, tavaly mi volt a bejutási küszöb a legnépszerűbb képzéseken.

  • Székács Linda

16 500 pótfelvételiző várja izgatottan a szerdát, mert ekkor hirdeti ki az Oktatási Hivatal a 2025-ös pótfelvételi ponthatárait.

Az idei eljárásban 44 egyetem, főiskola hirdetett meg képzéseket állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában. A Kulturális és Innovációs Minisztérium korábban az MTI-nek küldött közleménye szerint a legkeresettebb képzésterületek idén az

  • orvos-egészségtudományi,
  • informatikai,
  • műszaki,
  • gazdaságtudományi, és
  • pedagógusképzések.
A pótfelvételizők 35%-a egyébként állami ösztöndíjas helyet jelölt meg - ebből idén jóval kevesebbet hirdettek meg az egyetemek, mint tavaly - háromnegyedük alapképzésre, 15%-uk pedig mesterképzésre felvételizett.

Megnéztük, hogyan alakultak a ponthatárok tavaly a legnépszerűbb alapképzéseken, zárójelben azzal, hogy a szak önköltséges (ANK) vagy állami ösztöndíjas (ANA) formában indult.

gazdálkodási és menedzsment

  • ELTE (ANK): 351
  • DE (ANK): 265
  • BGE (ANK): 274
  • Corvinus (ANK): 410

pszichológia

  • IBS (ANK, angol nyelven): 359
  • PTE (ANK, angol nyelven): 386

kereskedelem és marketing

  • ELTE (ANK): 372
  • ÓE (ANK): 275
  • PE (ANK): 264

mérnökinformatikus

  • BME (ANA): 340
  • SZTE (ANA): 425

nemzetközi gazdálkodás

  • ELTE (ANK): 398
  • BGE (ANK): 274
  • BME (ANK): 361
    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.