Így alakultak a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon a tavalyi pótfelvételin

Szerdán, azaz augusztus 27-én kihirdetik a 2025-ös pótfelvételi eljárás ponthatárait. Hogy mire számíthattok, azzal kapcsolatban egyelőre csak találgatni lehet, de megnéztük, tavaly mi volt a bejutási küszöb a legnépszerűbb képzéseken.

  • Székács Linda

16 500 pótfelvételiző várja izgatottan a szerdát, mert ekkor hirdeti ki az Oktatási Hivatal a 2025-ös pótfelvételi ponthatárait.

Az idei eljárásban 44 egyetem, főiskola hirdetett meg képzéseket állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában. A Kulturális és Innovációs Minisztérium korábban az MTI-nek küldött közleménye szerint a legkeresettebb képzésterületek idén az

  • orvos-egészségtudományi,
  • informatikai,
  • műszaki,
  • gazdaságtudományi, és
  • pedagógusképzések.
A pótfelvételizők 35%-a egyébként állami ösztöndíjas helyet jelölt meg - ebből idén jóval kevesebbet hirdettek meg az egyetemek, mint tavaly - háromnegyedük alapképzésre, 15%-uk pedig mesterképzésre felvételizett.

Megnéztük, hogyan alakultak a ponthatárok tavaly a legnépszerűbb alapképzéseken, zárójelben azzal, hogy a szak önköltséges (ANK) vagy állami ösztöndíjas (ANA) formában indult.

gazdálkodási és menedzsment

  • ELTE (ANK): 351
  • DE (ANK): 265
  • BGE (ANK): 274
  • Corvinus (ANK): 410

pszichológia

  • IBS (ANK, angol nyelven): 359
  • PTE (ANK, angol nyelven): 386

kereskedelem és marketing

  • ELTE (ANK): 372
  • ÓE (ANK): 275
  • PE (ANK): 264

mérnökinformatikus

  • BME (ANA): 340
  • SZTE (ANA): 425

nemzetközi gazdálkodás

  • ELTE (ANK): 398
  • BGE (ANK): 274
  • BME (ANK): 361
    Hozzászólások

    „A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

    Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

    Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

    Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

    „Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

    Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

    Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

    Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.