Milyen eredményeket ért el az a felvételiző, akit 98 ponttal vettek fel?

Elég volt a kettes is.

  • Székács Linda

A maximum 500-ból mindössze 98 pontra volt szüksége annak a jelentkezőnek, akit utolsóként vettek fel a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola levelező tagozatos, önköltséges gazdálkodási és menedzsment képzésére, ami az idei felsőoktatási felvételi legalacsonyabb ponthatára.

Hogy ehhez pontosan milyen tanulmányi- és érettségi eredményekre volt szükség, arra az Eduline pontszámító kalkulátorának segítségével próbáltunk rájönni.

Itt először a tanulmányi pontokat adtuk meg, ahol mindenhová csak a minimumot, tehát az elégséges, 2-es érdemjegyet írtuk be, ami alapján 40 pontot számolt a rendszer.

Ezt követően az érettségi eredmények következtek, ahol szintén mindenhová az elégséges érdemjegyhez szükséges minimum 25 százalékot írtuk be, így a rendszer az érettségi eredményekből 125 pontot számolt, amiknek ugyanakkor csak az átlaga számít, vagyis 25 pont. Választott érettségi tárgyaknak pedig a magyar nyelv és irodalmat, valamint a matematikát pipáltuk be, amiknek a 25 százalékos eredményéért a rendszer 34 pontot számolt.

Az így kapott összpontszám 99, azaz egy ponttal több, mint amennyit a Wekerle Főiskola említett képzésére utolsóként bekerült hallgató szerzett.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.