Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Több ezer ilyen képzés van az idei felvételin.
Az idei felvételi adataiból kiderült, hogy 6031 olyan alap, osztatlan és mesterszak, illetve felsőoktatási szakképzés volt, ahol nem hirdettek ponthatárt. Ennek az esetek többségében a túl kevés jelentkező volt az oka, a számuk nem éri el azt a minimumot, amennyivel az intézmény elindítaná a képzést. Ezt nevezik minimum kapacitásszámnak, ami a tavalyihoz hasonlóan az idei felvételi eljárásban sem szerepelt.
Az idei felvételi adatokból megnéztük, hogy összesen 89 állami ösztöndíjas felsőoktatási szakképzésen hirdettek ponthatárt. Ami viszont még szomorúbb, hogy a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas formában pedig csak 47 indul majd ősztől.
Akit nem vettek fel sehova, a pótfelvételin újrapróbálkozhat.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.