500-ból 500 pont kellett a Dunaújvárosi Egyetem állami ösztöndíjas, levelező képzéséhez 2025-ben.
A maximális 500 pontra volt szüksége azoknak a hallgatóknak, akik állami ösztöndíjas, levelező formában jelentkeztek az idei általános felvételi eljárás során a Dunaújvárosi Egyetem gazdálkodási és menedzsment alapképzésére. Ezzel idén ezen szakon és képzési formában született a legmagasabb ponthatár.
Mivel ilyesmi általában akkor fordul elő, ha egy szakra csak egyetlen diák jelentkezik, aki ennyire magas ponthatárt ért el, az egyetemől arról érdeklődtünk, a levelező gazdálkodási és menedzsment alapszak esetében is ez volt-e a helyzet.
Meglepő választ kaptunk azonban, a DUE lapunknak küldött közleménye szerint ugyanis összesen nyolc olyan hallgatótt vettek fel az állami ösztöndíjas képzésre, akik a maximális 500 pont birtokában jelentkeztek hozzájuk.
"A gazdálkodási és menedzsment képzés tekintetében levelező munkarendben, államilag finanszírozott formára összesen 209 leadott jelentkezés történt, melyből 8 fő felvételére volt lehetőség.
A jelentkezők rangsorolásra kerültek pontszámuk szerint, illetve aszerint, hogy hányadik helyen jelölték meg a képzést a jelentkezés során. 8 olyan jelentkezőnk volt, aki 500 pontot ért el, és első helyen jelölte a gazdálkodási és menedzsment államilag támogatott levelező alapképzésünket, így mindannyian felvételre kerültek.
Emellett a szak önköltséges finanszírozási formában is nagy népszerűségnek örvendett, így az államilag támogatott 8 fő mellett további 68 fő kezdheti meg szeptemberben levelezős tanulmányait." - írták a megkeresésünkre.
A szakra egyébként ha nem is a maximum, de más egyetemeken is magas pontokra volt szükség a bejutáshoz. A nappali tagozatos, ösztöndíjas képzésre a Budapesti Corvinus Egyetemen 433, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 422, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen 400 pont kellett.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
