Ezek voltak az elmúlt három év legmagasabb ponthatárai

Minden évben van 1-2 olyan szak, amin a bejutáshoz a maximális 500 pont kellett, vagy egy ahhoz közelítő pontszám. Mutatjuk, melyek voltak azok az egyetemek és képzések, amiken az elmúlt három évben extrém magas ponthatárok születtek.

  • Székács Linda

A maximális 500 ponttal lehetett bejutni az Eötvös Loránd Tudományegyetem állami ösztöndíjas, levelező igazságügyi igazgatási alapképzésére 2024-ben. Így a tavalyi felsőoktatási felvételi során egyértelműen ezen a szakon volt a legmagasabb a ponthatár.

Más alapképzések is voltak azonban, ahová tényleg csak a legjobbak legjobbika tudott bekerülni. Ezen az öt alapképzésen születtek a legmagasabb ponthatárok 2024-ben:

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem - igazságügyi igazgatási (levelező, állami): 500 pont
  2. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi gazdálkodás (angol nyelvű, állami): 478 pont
  3. Eövös Loránd Tudományegyetem - jogászképzés (állami): 476 pont
  4. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (angol nyelvű, állami): 474
  5. Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, állami): 470 pont
Szintén az Eötvös Loránd Tudományegyetemen volt a legmagasabb pontszám 2023-ban is, ezúttal azonban egy osztatlan tanári képzésen. 491 pontja volt ugyanis annak a felvételizőnek, akit biológia-földrajz szakos tanárnak vettek fel.
Az öt legmagasabb ponthatár ezeken a képzéseken született 2023-ban:
  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem - osztatlan tanári, biológia-földrajz tanár (állami): 491 pont
  2. Eötvös Loránd Tudományegyetem - osztatlan tanári; matematika-német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanár (állami): 490 pont
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem - osztatlan tanári; digitális kultúra-olasz nyelv és kultúra tanár (állami): 480 pont
  4. Eötvös Loránd Tudományegyetem - osztatlan tanári; matematika-spanyol nyelv és kultúra tanár (állami): 480 pont
  5. Eötvös Loránd Tudományegyetem - jogász: 477 pont

2022-ben pedig ezen az öt szakon voltak a legmagasabb a ponthatárok:

  1. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi gazdálkodás (angol nyelvű, Corvinus-ösztöndíjas): 478 pont
  2. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (magyar nyelvű, Corvinus-ösztöndíjas): 477 pont
  3. Eövös Loránd Tudományegyetem - jogász (állami): 475 pont
  4. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (angol nyelvű, Corvinus-ösztöndíjas): 474
  5. Semmelweis Egyetem - gyógyszerész (önköltséges): 471 pont

Hogyan állapítják meg a ponthatárokat?

A ponthatárokat a felvételi tájékoztató szerint öt szempont figyelembevételével állapítják meg.

Ez az öt szempont

  • a jelentkezők felvételi összpontszáma alapján kialakított egységes rangsorolás,
  • az intézmények kapacitása,
  • az intézményenként (képzési területenként) közzétett maximális hallgatói létszám,
  • az általuk megadott minimális pontszám, valamint
  • a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok.

Felvételt csak az nyerhet, aki a jelentkezési határidő végéig érvényes és hiánytalan jelentkezést adott le.

 

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.