Felvételi 2025: hogyan állapítják meg a ponthatárokat?

Már csak néhány nap van hátra a 2025-ös felvételi ponthatárok kihirdetéséig. Mutatjuk, pontosan mitől függ, hogy hol mennyi a ponthatár.

  • Székács Linda

Míg a pontszámítás során a legfontosabbak a tanulmányi- és érettségi eredmények, valamint az intézményi pontok (pl; nyelvvizsga, szakirányú végzettség, hátrányos helyzet, stb), addig a ponthatárok megállapítása ennél valójában több szemponton és tényezőn múlik.

A felvételi tájékoztató szerint összesen öt szempontot vesznek figyelembe.

Ez az öt szempont

  • a jelentkezők felvételi összpontszáma alapján kialakított egységes rangsorolás,
  • az intézmények kapacitása,
  • az intézményenként (képzési területenként) közzétett maximális hallgatói létszám,
  • az általuk megadott minimális pontszám (amennyiben van), valamint
  • a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok.

A pontszám megállapítása tehát nem csupán a tanulmányi eredményeitektől függ, hanem attól is például, hogy hány új hallgatót tud felvenni egy-egy szakra az egyetem (kapacitásszám), és hogy meghatározott-e az intézmény valamilyen minimumponthatárt. Erről bővebben itt írtunk.

Az utolsó felvett diáktól függ

A ponthatárokat annak a diáknak a pontszáma adja, akit utolsóként felvettek az adott szakra. Tehát ha például a Budapesti Gazdasági Egyetem kereskedelem és marketing alapképzésére idén 380 pont lesz a ponthatár, akkor ez azt jelenti, hogy az utolsóként felvett hallgatónak 380 pontja volt, és ő, valamint az ennél magasabb pontszámot elérő, a felvételi követelményeket hiánytalanul teljesítők bekerültek erre a képzésre.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.