Már csak néhány nap van hátra a 2025-ös felvételi ponthatárok kihirdetéséig. Mutatjuk, pontosan mitől függ, hogy hol mennyi a ponthatár.
Míg a pontszámítás során a legfontosabbak a tanulmányi- és érettségi eredmények, valamint az intézményi pontok (pl; nyelvvizsga, szakirányú végzettség, hátrányos helyzet, stb), addig a ponthatárok megállapítása ennél valójában több szemponton és tényezőn múlik.
A felvételi tájékoztató szerint összesen öt szempontot vesznek figyelembe.
Ez az öt szempont
A pontszám megállapítása tehát nem csupán a tanulmányi eredményeitektől függ, hanem attól is például, hogy hány új hallgatót tud felvenni egy-egy szakra az egyetem (kapacitásszám), és hogy meghatározott-e az intézmény valamilyen minimumponthatárt. Erről bővebben itt írtunk.
Az utolsó felvett diáktól függ
A ponthatárokat annak a diáknak a pontszáma adja, akit utolsóként felvettek az adott szakra. Tehát ha például a Budapesti Gazdasági Egyetem kereskedelem és marketing alapképzésére idén 380 pont lesz a ponthatár, akkor ez azt jelenti, hogy az utolsóként felvett hallgatónak 380 pontja volt, és ő, valamint az ennél magasabb pontszámot elérő, a felvételi követelményeket hiánytalanul teljesítők bekerültek erre a képzésre.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
