Mutatjuk mennyi állami ösztöndíjas hely van a Debreceni Egyetemen, illetve a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen

Kiélezett lesz a verseny a helyekért.

  • Rodler Lili

Pontosan egy hét maradt a ponthatárok kihirdetéséig; július 23-án kiderül, kik kezdhetik a következő tanévet valamelyik magyarországi egyetemen.

A legnehezebb dolguk azoknak van, akik állami ösztöndíjas férőhelyekre jelentkeztek. Ezeken a szakokon ugyanis általában jóval magasabb a ponthatár, mint a költségtérítéses képzéseken, ráadásul idén is csökkentek az elérhető állami ösztöndíjak (keretszámok). Már januárban beszámoltunk ugyanis arról, hogy a 2025 szeptemberében induló képzéseknél mindössze négy egyetem növelte az államilag finanszírozott férőhelyeit, a többi intézménynél azonban ez jóval kevesebb lett, mint 2024-ben volt. Ezalól pedig a vidéki egyetemek sem voltak kivételek.

Felvételi 2025: ennyi állami ösztöndíjas férőhely érhető el az egyetemeken

Mutatjuk milyen keretszámokra lehet számítani idén az egyes karokon az SZTE-n, a PTE-n és a DE-n a Felvi szerint:

Szegedi Tudományegyetem:

A 2024-es keretszámokhoz képest 6158 állami ösztöndíjas hely helyett csak 5685-öt hirdettek meg. A legtöbb helyet a gazdaságtudományi képzésektől vették el. Míg tavaly 596 fővel számoltak, idén csak 219 főre van kapacitásuk.

  • agrár: 468 fő
  • bölcsészettudomány: 618 fő
  • gazdaságtudományok: 219 fő
  • informatika: 903 fő
  • jogi: 114 fő
  • műszaki: 609 fő
  • művészet: 95 fő
  • művészetközvetítés: 32 fő
  • orvos- és egészségtudomány: 1035 fő
  • pedagógusképzés: 745 fő
  • sporttudomány: 171 fő
  • társadalomtudomány: 170 fő
  • természettudomány: 506 fő

Pécsi Tudományegyetem

A PTE-n tavaly 6308 állami ösztöndíjas férőhelyet biztosítottak, ami idén lecsökkent 5750-re. Ahogy a legtöbb egyetem esetében, itt is a legtöbb helyet a gazdaságtudományi képzésektől vették el. Míg tavaly több mint 800 helyet biztosítottak, addig idén csak 202 fő nyerhet állami ösztöndíjas helyet.

  • agrár: 50 fő
  • bölcsészettudomány: 533 fő
  • gazdaságtudományok: 202 fő
  • informatika: 254 fő
  • jogi: 90 fő
  • műszaki: 530 fő
  • művészet: 184 fő
  • művészetközvetítés: 6 fő
  • orvos- és egészségtudomány: 1547 fő
  • pedagógusképzés: 1729 fő
  • sporttudomány: 262 fő
  • társadalomtudomány: 133 fő
  • természettudomány: 230 fő

Debreceni Egyetem

Amit tavaly kaptak, azt idén valamelyes el is vették. 9414 hely helyett idén 8594 állami ösztöndíjas helyet oszthattak szét a képzési területek között. Akárcsak az előbb említett egyetemeknél, itt is a legnagyobb csökkentést a gazdaságtudományi ág szenvedte el. 1388 fő helyett csak 499 fő kaphat oda állami ösztöndíjas férőhelyet.

  • agrár: 853 fő
  • bölcsészettudomány: 467 fő
  • gazdaságtudományok: 499 fő
  • informatika: 484 fő
  • jogi: 155 fő
  • műszaki: 1231 fő
  • művészet: 78 fő
  • művészetközvetítés: 21 fő
  • orvos- és egészségtudomány: 1715 fő
  • pedagógusképzés: 2262 fő
  • sporttudomány: 201 fő
  • társadalomtudomány: 239 fő
  • természettudomány: 389 fő

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.