Kiélezett lesz a verseny a helyekért.
Pontosan egy hét maradt a ponthatárok kihirdetéséig; július 23-án kiderül, kik kezdhetik a következő tanévet valamelyik magyarországi egyetemen.
A legnehezebb dolguk azoknak van, akik állami ösztöndíjas férőhelyekre jelentkeztek. Ezeken a szakokon ugyanis általában jóval magasabb a ponthatár, mint a költségtérítéses képzéseken, ráadásul idén is csökkentek az elérhető állami ösztöndíjak (keretszámok). Már januárban beszámoltunk ugyanis arról, hogy a 2025 szeptemberében induló képzéseknél mindössze négy egyetem növelte az államilag finanszírozott férőhelyeit, a többi intézménynél azonban ez jóval kevesebb lett, mint 2024-ben volt. Ezalól pedig a vidéki egyetemek sem voltak kivételek.
Felvételi 2025: ennyi állami ösztöndíjas férőhely érhető el az egyetemeken
Mutatjuk milyen keretszámokra lehet számítani idén az egyes karokon az SZTE-n, a PTE-n és a DE-n a Felvi szerint:
Szegedi Tudományegyetem:
A 2024-es keretszámokhoz képest 6158 állami ösztöndíjas hely helyett csak 5685-öt hirdettek meg. A legtöbb helyet a gazdaságtudományi képzésektől vették el. Míg tavaly 596 fővel számoltak, idén csak 219 főre van kapacitásuk.
Pécsi Tudományegyetem
A PTE-n tavaly 6308 állami ösztöndíjas férőhelyet biztosítottak, ami idén lecsökkent 5750-re. Ahogy a legtöbb egyetem esetében, itt is a legtöbb helyet a gazdaságtudományi képzésektől vették el. Míg tavaly több mint 800 helyet biztosítottak, addig idén csak 202 fő nyerhet állami ösztöndíjas helyet.
Debreceni Egyetem
Amit tavaly kaptak, azt idén valamelyes el is vették. 9414 hely helyett idén 8594 állami ösztöndíjas helyet oszthattak szét a képzési területek között. Akárcsak az előbb említett egyetemeknél, itt is a legnagyobb csökkentést a gazdaságtudományi ág szenvedte el. 1388 fő helyett csak 499 fő kaphat oda állami ösztöndíjas férőhelyet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
