Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A feladatsorban olyat kértek számon, ami konkrétan nem szerepel a tankönyvben.
Az Eduline-hoz érkezett olvasói levél szerint az idegennyelvű földrajzérettségin szerint a javítási útmutató szerint igaz, hogy Magyarország többnemzetiségű ország, mert 13 nemzetiséget ismernek el. Ehhez képest az OH 9-10-es középiskolai tankönyvében az szerepel:
"Vannak olyan országok, amelyek népessége döntően egy nemzethez tartozik, ezek a nemzetállamok. (pl. Portugália)"
Utána kitérnek a tankönyvben arra, hogy Magyarországon 13 nemzetiséget fogadnak el, de az már nincsen benne a tananyagban, hogy milyen arányban. Pedig egy ország akkor tekinthető többnemzetiségűnek ha legalább két etnikai közösség él együtt s a „legnagyobb” számú közösség aránya nem haladja meg a lakosság 75 százalékát.
A vizsgázó ezután megkereste az Oktatási Hivatalt is, ahonnan azt a választ kapta, hogy a 13 nemzetiség miatt Magyarország többnemzetiségű ország, és fogadja el a választ.
Nem ez az első eset, hogy gond volt a földrajzérettségivel, az emelt szintű feladatsorban az egyik feladata pontatlan volt:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.