A feladatsorban olyat kértek számon, ami konkrétan nem szerepel a tankönyvben.
Az Eduline-hoz érkezett olvasói levél szerint az idegennyelvű földrajzérettségin szerint a javítási útmutató szerint igaz, hogy Magyarország többnemzetiségű ország, mert 13 nemzetiséget ismernek el. Ehhez képest az OH 9-10-es középiskolai tankönyvében az szerepel:
"Vannak olyan országok, amelyek népessége döntően egy nemzethez tartozik, ezek a nemzetállamok. (pl. Portugália)"
Utána kitérnek a tankönyvben arra, hogy Magyarországon 13 nemzetiséget fogadnak el, de az már nincsen benne a tananyagban, hogy milyen arányban. Pedig egy ország akkor tekinthető többnemzetiségűnek ha legalább két etnikai közösség él együtt s a „legnagyobb” számú közösség aránya nem haladja meg a lakosság 75 százalékát.
A vizsgázó ezután megkereste az Oktatási Hivatalt is, ahonnan azt a választ kapta, hogy a 13 nemzetiség miatt Magyarország többnemzetiségű ország, és fogadja el a választ.
Nem ez az első eset, hogy gond volt a földrajzérettségivel, az emelt szintű feladatsorban az egyik feladata pontatlan volt:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
