Hiba lehet az idegen nyelvű földrajzérettségi megoldókulcsában

A feladatsorban olyat kértek számon, ami konkrétan nem szerepel a tankönyvben.

Az Eduline-hoz érkezett olvasói levél szerint az idegennyelvű földrajzérettségin szerint a javítási útmutató szerint igaz, hogy Magyarország többnemzetiségű ország, mert 13 nemzetiséget ismernek el. Ehhez képest az OH 9-10-es középiskolai tankönyvében az szerepel:

"Vannak olyan országok, amelyek népessége döntően egy nemzethez tartozik, ezek a nemzetállamok. (pl. Portugália)"

Utána kitérnek a tankönyvben arra, hogy Magyarországon 13 nemzetiséget fogadnak el, de az már nincsen benne a tananyagban, hogy milyen arányban. Pedig egy ország akkor tekinthető többnemzetiségűnek ha legalább két etnikai közösség él együtt s a „legnagyobb” számú közösség aránya nem haladja meg a lakosság 75 százalékát.

A vizsgázó ezután megkereste az Oktatási Hivatalt is, ahonnan azt a választ kapta, hogy a 13 nemzetiség miatt Magyarország többnemzetiségű ország, és fogadja el a választ.

Nem ez az első eset, hogy gond volt a földrajzérettségivel, az emelt szintű feladatsorban az egyik feladata pontatlan volt:

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.