Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Fontos kérdésre válaszolunk.
"A családi pótlék a nevelési ellátásból és az iskoláztatási támogatásból tevődik össze. Az előbbi a gyerek születésétől a tankötelezetté válásáig jár, az utóbbit pedig a tankötelezettség időtartama alatt igényelheti a szülő" - szerepel a Magyar Államkincstár honlapján.
Ez egyet jelent azzal, hogy a családi pótlék alapvetően a tankötelezettség végéig, azaz 16 éves korig jár, a támogatást viszont folyósíthatják addig, amíg a gyerek köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanul annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyikben betölti a 20. életévét, sajátos nevelési igényű diák esetén a 23. életévet.
Az egyetemisták után már nem jár családi pótlék, tehát a jogosultság erre a 12-25 ezer forint közötti támogatásra legkésőbb az érettségi vizsgák végével megszűnik. Ez azonban nem automatikus; a szülőknek kell jelezniük az államkincstár felé, hogy már nem jogosultak családi pótlékra.
Amennyiben ezt nem teszik meg, a jogosulatlanság életbe lépését követően folyósított összegeket vissza kell fizetniük.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.