Jól vették az akadályokat a középszinten érettségizők földrajzból

Véget ért a földrajzérettségi közép- és emelt szinten is. Középszinten pedig így vélekedtek a diákok a megmérettetésről.

  • Rodler Lili

Középszinten 8827-en, emelt szinten pedig 1553 diák vizsgázott csütörtök délután földrajzból.

Érettségi 2025: az összes feladatlap és megoldás egy helyen

A középszintű vizsga 120 perces volt és két feladatsorból állt. Az I. feladatsort 20 perc alatt kellett megoldaniuk. Ebben a feladatrészeben a főleg a topográfiai ismereteiket és képességeiket térképezték fel a vizsgázóknak. A II. feladatsorra 100 percet kaptak és ezen belül pedig a földrajzi ismereteiket mérték fel.

Egyébként a feladatsorok belső aránya nagyjából így épült fel:

  • 40%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Ez a részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyílt végű feladatokban jelenik meg, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve különböző témakörökhöz kapcsolódnak.
  • 20%-ban topográfiai ismeretek, amelyek a vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülnek; a megjelölt földrajzi fogalmak megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak ismeretét várják el a vizsgázótól.
  • 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés).

Összesen 90 pontot érhetnek el, ha minden feladatot jól oldanak meg.

Emelet szinten vizsgázók ezzel szemben másra számíthattak. Összesen 240 percük volt az érettségi megíráséra, és nekik nem oszlott ketté a feladatsor, egyben kapták kézhez. Nekik pedig a belső arányaik eképpen alakult:

  • 50%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag
  • 20%-ban topográfiai ismeretek
  • 30%-ban az ismeretek alkalmazását igénylő gyakorlati jellegű feladatok

Összesen pedig 100 ponttal számolhatnak, ha minden válaszuk helyes volt.

Az Érettségi 2025 csoportba írt kommentek alapján, nem ütköztek meg a feladatokon a vizsgázók. Vették az akadályokat, többen pedig viccesen meg is jegyezték a vizsga II. részében a 8. feladat kapcsán, hogy „most már végre tudjuk, hogy mivel kell fizetni különböző helyeken”.

Mivel az emelt szintű érettségi kapcsán az Eduline nem kapott feladatsort, így azt, illetve a hivatalos megoldásokat a holnapi nap folyamán fogjuk közölni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.