Véget ért a földrajzérettségi közép- és emelt szinten is. Középszinten pedig így vélekedtek a diákok a megmérettetésről.
Középszinten 8827-en, emelt szinten pedig 1553 diák vizsgázott csütörtök délután földrajzból.
Érettségi 2025: az összes feladatlap és megoldás egy helyen
A középszintű vizsga 120 perces volt és két feladatsorból állt. Az I. feladatsort 20 perc alatt kellett megoldaniuk. Ebben a feladatrészeben a főleg a topográfiai ismereteiket és képességeiket térképezték fel a vizsgázóknak. A II. feladatsorra 100 percet kaptak és ezen belül pedig a földrajzi ismereteiket mérték fel.
Egyébként a feladatsorok belső aránya nagyjából így épült fel:
Összesen 90 pontot érhetnek el, ha minden feladatot jól oldanak meg.
Emelet szinten vizsgázók ezzel szemben másra számíthattak. Összesen 240 percük volt az érettségi megíráséra, és nekik nem oszlott ketté a feladatsor, egyben kapták kézhez. Nekik pedig a belső arányaik eképpen alakult:
Összesen pedig 100 ponttal számolhatnak, ha minden válaszuk helyes volt.
Az Érettségi 2025 csoportba írt kommentek alapján, nem ütköztek meg a feladatokon a vizsgázók. Vették az akadályokat, többen pedig viccesen meg is jegyezték a vizsga II. részében a 8. feladat kapcsán, hogy „most már végre tudjuk, hogy mivel kell fizetni különböző helyeken”.
Mivel az emelt szintű érettségi kapcsán az Eduline nem kapott feladatsort, így azt, illetve a hivatalos megoldásokat a holnapi nap folyamán fogjuk közölni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
