Jól vették az akadályokat a középszinten érettségizők földrajzból

Véget ért a földrajzérettségi közép- és emelt szinten is. Középszinten pedig így vélekedtek a diákok a megmérettetésről.

  • Rodler Lili

Középszinten 8827-en, emelt szinten pedig 1553 diák vizsgázott csütörtök délután földrajzból.

Érettségi 2025: az összes feladatlap és megoldás egy helyen

A középszintű vizsga 120 perces volt és két feladatsorból állt. Az I. feladatsort 20 perc alatt kellett megoldaniuk. Ebben a feladatrészeben a főleg a topográfiai ismereteiket és képességeiket térképezték fel a vizsgázóknak. A II. feladatsorra 100 percet kaptak és ezen belül pedig a földrajzi ismereteiket mérték fel.

Egyébként a feladatsorok belső aránya nagyjából így épült fel:

  • 40%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Ez a részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyílt végű feladatokban jelenik meg, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve különböző témakörökhöz kapcsolódnak.
  • 20%-ban topográfiai ismeretek, amelyek a vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülnek; a megjelölt földrajzi fogalmak megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak ismeretét várják el a vizsgázótól.
  • 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés).

Összesen 90 pontot érhetnek el, ha minden feladatot jól oldanak meg.

Emelet szinten vizsgázók ezzel szemben másra számíthattak. Összesen 240 percük volt az érettségi megíráséra, és nekik nem oszlott ketté a feladatsor, egyben kapták kézhez. Nekik pedig a belső arányaik eképpen alakult:

  • 50%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag
  • 20%-ban topográfiai ismeretek
  • 30%-ban az ismeretek alkalmazását igénylő gyakorlati jellegű feladatok

Összesen pedig 100 ponttal számolhatnak, ha minden válaszuk helyes volt.

Az Érettségi 2025 csoportba írt kommentek alapján, nem ütköztek meg a feladatokon a vizsgázók. Vették az akadályokat, többen pedig viccesen meg is jegyezték a vizsga II. részében a 8. feladat kapcsán, hogy „most már végre tudjuk, hogy mivel kell fizetni különböző helyeken”.

Mivel az emelt szintű érettségi kapcsán az Eduline nem kapott feladatsort, így azt, illetve a hivatalos megoldásokat a holnapi nap folyamán fogjuk közölni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.