Először tesznek szakmai vizsgát a tizenharmadikosok a technikumokban

Május 12-i héten kezdődnek a szakmai vizsgák a technikumokban. Most vizsgáznak először azok a diákok, akik a megújult ötéves szakképzés keretében tanultak szakmát.

Mostani az első olyan végzős évfolyam, amelyik "a megújult szerkezetű, a munkaerőpiaci igényekhez szorosabban illeszkedő képzési rendszerben sajátította el a választott szakma elméleti és gyakorlati alapjait" - írja a Szakmát Szerzek.

Ebben a vizsgaidőszakban szereznek képesítést azok a diákok, akik például elektronikai műszerésznek, cukrásznak-péknek, a kozmetikus technikusnak és a dekoratőrnek tanultak.

A végzősök a sikeres szakmai vizsga és nyelvi érettségi után kapják meg az érettségi bizonyítványukat, ugyanis tavaly ők már előrehozott érettségit tettek magyarból, matekból és történelemből.

A szakmai vizsgának elég nagy tétje van, hiszen ha nem sikerül valakinek, akkor nem kapja meg az érettségi bizonyítványát. Arról nem beszélve, hogy emelt szintű érettséginek minősül és ha a diák az adott szakterületen tanulna tovább egyetemen vagy főiskolán, akkor még előnyt is jelenthet.

Gond csak akkor van, ha a technikumban tanuló diák az évek alatt meggondolja magát, és másik szakterületen szeretne elhelyezkedni.

Ezeknek a diákoknak:

  • kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak.
  • kötelezően ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy biztosan nem szeretnének a pályán maradni.
  • a másik szakterület miatt egyeteme válogatja, hogy a szakmai vizsgájukat elfogadják-e ötödik érettségi tárgyként.
  • emiatt egy hatodik tárgyból is érettségizniük kell, amit csak olyan tárgyból tehetnek le, ami a technikum helyi tantervében szerepel.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

    Hozzászólások

    „Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

    Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

    Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

    Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

    „Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

    A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

    Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

    A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.