Május 12-i héten kezdődnek a szakmai vizsgák a technikumokban. Most vizsgáznak először azok a diákok, akik a megújult ötéves szakképzés keretében tanultak szakmát.
Mostani az első olyan végzős évfolyam, amelyik "a megújult szerkezetű, a munkaerőpiaci igényekhez szorosabban illeszkedő képzési rendszerben sajátította el a választott szakma elméleti és gyakorlati alapjait" - írja a Szakmát Szerzek.
Ebben a vizsgaidőszakban szereznek képesítést azok a diákok, akik például elektronikai műszerésznek, cukrásznak-péknek, a kozmetikus technikusnak és a dekoratőrnek tanultak.
A végzősök a sikeres szakmai vizsga és nyelvi érettségi után kapják meg az érettségi bizonyítványukat, ugyanis tavaly ők már előrehozott érettségit tettek magyarból, matekból és történelemből.
A szakmai vizsgának elég nagy tétje van, hiszen ha nem sikerül valakinek, akkor nem kapja meg az érettségi bizonyítványát. Arról nem beszélve, hogy emelt szintű érettséginek minősül és ha a diák az adott szakterületen tanulna tovább egyetemen vagy főiskolán, akkor még előnyt is jelenthet.
Gond csak akkor van, ha a technikumban tanuló diák az évek alatt meggondolja magát, és másik szakterületen szeretne elhelyezkedni.
Ezeknek a diákoknak:
A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
