Mélyen a zsebükbe kell nyúlni azoknak a vizsgázóknak, akik egy rosszul sikerült vizsgát szeretnének kijavítani, vagy esetleg felnőttként szereznének érettségit. Mutatjuk, hogyan emelkedett az érettségik vizsgadíja az elmúlt években, és mik a kilátások a következő évekre nézve.
Közel duplájára emelkedett az érettségi vizsgák ára 2020 óta közép- és emelt szinten egyaránt. A drágulás ráadásul - feltételezhetően - a jövőben sem áll meg, igaz; az érettségi vizsgadíjak emelkedésének éppen egy pozitív változás az oka; a minimálbér növelése.
Az érettségik vizsgadíját ugyanis a minimálbér összegétől teszik függővé. A középszintű érettségi vizsgáért a minimálbér 15 százalékának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a vizsgázóknak az Oktatási Hivatal számára, míg az emelt szintű vizsgáért a minimálbér 25 százalékának ezer forintra kerekített összegét. Ez azt jelenti tehát, hogy a minimálbér emelkedésével a vizsgadíjak is évről évre drágábbak lesznek.
Míg például a középszintű érettségi 2020-ban tantárgyanként 24 ezer forintba, az emelt szintű érettségi pedig tantárgyanként 40 ezer forintba került, 2025-ben a vizsgákért fizetendő összeg középszinten már 44 ezer, emelt szinten pedig 73 ezer forint.
Grafikonon mutatjuk, hogyan emelkedtek a vizsgadíjak 2020-2025. között:
Kiknek kell fizetni az érettségi vizsgákért?
"Az érettségi vizsga - az intézmény fenntartójától függetlenül - térítésmentes a tanulói jogviszony (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszony) ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig. Térítésmentes továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszonyban) tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája"- tájékoztat a honlapján az OH.
Mindenki másnak fizetnie kell a vizsgáért, ami történhet
Jövőre még drágább lesz
A kormány tervei szerint a minimálbér összegét 2026-ra 13 százalékkal 328 600 forintra fogják emelni, 2027-re pedig további 14 százalékkal 374 600 forintra. Ez előrevetíti azt is, hogy az érettségi vizsgák ára hogyan fog változni.
Amennyiben a kormány betartja ezt a tervét és ígéretét, 2026-ban
kerül majd.
2027-ben pedig a középszintű érettségi 56 ezer forint, az emelt szintű 94 ezer forint lesz.
Érdemes tehát még most tanulni, hogy ne kelljen ilyen súlyos összegeket kifizetni a jövőben az érettségi vizsgákért.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
