Érettségi-infláció: így lőtt ki a közép- és emelt szintű vizsgák ára 2020 óta

Mélyen a zsebükbe kell nyúlni azoknak a vizsgázóknak, akik egy rosszul sikerült vizsgát szeretnének kijavítani, vagy esetleg felnőttként szereznének érettségit. Mutatjuk, hogyan emelkedett az érettségik vizsgadíja az elmúlt években, és mik a kilátások a következő évekre nézve.

  • Székács Linda

Közel duplájára emelkedett az érettségi vizsgák ára 2020 óta közép- és emelt szinten egyaránt. A drágulás ráadásul - feltételezhetően - a jövőben sem áll meg, igaz; az érettségi vizsgadíjak emelkedésének éppen egy pozitív változás az oka; a minimálbér növelése.

Az érettségik vizsgadíját ugyanis a minimálbér összegétől teszik függővé. A középszintű érettségi vizsgáért a minimálbér 15 százalékának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a vizsgázóknak az Oktatási Hivatal számára, míg az emelt szintű vizsgáért a minimálbér 25 százalékának ezer forintra kerekített összegét. Ez azt jelenti tehát, hogy a minimálbér emelkedésével a vizsgadíjak is évről évre drágábbak lesznek.

Míg például a középszintű érettségi 2020-ban tantárgyanként 24 ezer forintba, az emelt szintű érettségi pedig tantárgyanként 40 ezer forintba került, 2025-ben a vizsgákért fizetendő összeg középszinten már 44 ezer, emelt szinten pedig 73 ezer forint.

Grafikonon mutatjuk, hogyan emelkedtek a vizsgadíjak 2020-2025. között:

 

Infogram

Kiknek kell fizetni az érettségi vizsgákért?

"Az érettségi vizsga - az intézmény fenntartójától függetlenül - térítésmentes a tanulói jogviszony (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszony) ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig. Térítésmentes továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszonyban) tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája"- tájékoztat a honlapján az OH.

Mindenki másnak fizetnie kell a vizsgáért, ami történhet

  • a kormányhivatalokban beszerezhető utalványon; vagy
  • banki átutalással.

Jövőre még drágább lesz

A kormány tervei szerint a minimálbér összegét 2026-ra 13 százalékkal 328 600 forintra fogják emelni, 2027-re pedig további 14 százalékkal 374 600 forintra. Ez előrevetíti azt is, hogy az érettségi vizsgák ára hogyan fog változni.

Amennyiben a kormány betartja ezt a tervét és ígéretét, 2026-ban

  • a középszintű érettségi vizsga tantárgyanként 49 ezer forintba,
  • az emelt szintű érettségi vizsga tantárgyanként 82 ezer forintba.

kerül majd.

2027-ben pedig a középszintű érettségi 56 ezer forint, az emelt szintű 94 ezer forint lesz.

Érdemes tehát még most tanulni, hogy ne kelljen ilyen súlyos összegeket kifizetni a jövőben az érettségi vizsgákért.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna