Milyen részekből áll az angolérettségi? Hány százalékot kell elérnetek, hogy nyelvvizsgának számítson? Mire ügyeljetek a fogalmazásoknál? Összegyűjtöttük az angolérettségi legfontosabb tudnivalóit. Az angolérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a LanguageCert Nemzetközi Angol Nyelvvizsgaközpontnak.
A három fő tantárgy után sem áll meg az élet, ugyanis ma, május 8-án a több mint 142 ezer érettségizőből 74 530-an ülnek le, hogy reggel 9-től közép- illetve emelt szinten érettségizzenek angolból.
Mennyi idő jut a különböző vizsgarészekre?
A 2025-ben is ugyanolyan lesz a vizsga felépítése, mint az előző években. Minden esetben, mindkét szinten az alábbi vizsgarészekből áll majd:
Középszinten az egész vizsgára 180 percetek lesz, amit az alábbiak szerint osztanak le részek között:
Emelt szinten ezzel szemben 240 percetek lesz a feladatsorok megoldására, és így oszlik majd el a részek között:
Szünetet, szinttől függetlenül, a nyelvhelyességi rész után tartanak majd. Egészen pontosan 15 percet.
Feladatok és hibalehetőségek
Ha a felkészülés során megoldottátok az előző évek érettségijeit, akkor élesben sem érhet benneteket hatalmas meglepetés. Ugyanis a feladatok felépítése nem változott. Szövegértésnél szinte biztosan találkozhattok majd igaz-hamis feladattal a 3-4 rövid szöveg között, nyelvhelyességnél pedig szó behelyettesítéssel. A hallott szövegértésnél olyan párbeszédekre, rádióinterjúkra számíthattok, amik mindennapi témákkal kapcsolatosak és arra lesznek kíváncsiak, hogy mennyire tudtok egy-egy információt kiszűrni a hallott szöveg fojamából.
| A vizsgázók általában a fogalmazásnál veszítik a legtöbb pontot. Pásztiné Fritz Adrienn, a LanguageCert Nemzetközi Angol Nyelvvizsgaközpont vezetője szerint: |
„A legtipikusabb hiba, hogy a vizsgázó nem megfelelően dolgozza ki a feladatban megadott pontokat, amely sokszor figyelmetlenségre vagy téves szövegértelmezésre vezethető vissza. Ezt a hiányosságot egy kis odafigyeléssel és tudatosság-növeléssel könnyen elkerülhetik a diákok.
Ezen kívül sok esetben szűk a nyelvtani és szókincs repertoár is a dolgozatokban, amely az esetek egy részében nem a tudás miatt, hanem a tudatos odafigyelés hiánya miatt keletkezik és szintén könnyen lehetne korrigálható.
További tipikus hiba a megfelelő szövegépítés, azon belül a tagolás hiánya, illetve a kötőelemek és logikai kötések elhanyagolása, amelyek nélkül a szöveg nehezen olvasható, a tartalom csak darabosan követhető.” |
Az utolsó részhez használhattok szótárat is
A szótár a vizsgázók egyik legjobb barátja, ugyanis rengeteg dologban tud segíteni. A kétnyelvű verziókban találtok például példaszövegeket, amik segítenek az esszéknél.
Fontos, szótárat nem fogtok a helyszínen kapni, azt mindenképp otthonról kell magatokkal vinnetek.
Mit kell tudni a szóbelikről?
A szóbeli érettségi vizsgák emelt szinten 2025. június 3-11., a középszintű érettségik pedig 2025. június 16. és július 2. között lesznek.
A szóbelin a vizsgázóknak tételeket kell húzniuk, amelyeknek témáit középszinten az iskola, emelt szinten pedig az Oktatási Hivatal határozta meg. Kidolgozási időt azonban egyik esetben sem kaptok. Középszinten 15, emelt szinten pedig 20 percig tart a vizsga. Az előbbire 33, az utóbbira pedig maximum 30 pontot kaphattok.
A szóbeli három részből áll:
A szóbeli első részében a vizsgáztató tanárral kell beszélgetni a megadott témában. Ehhez nem kaptok tétellapot, a vizsgáztató által feltett, a témához kapcsolódó kérdésekre kell reagálnotok. A második részben a szintnek megfelelően vagy egy szerepjátékban kell részt vennetek a vizsgáztatóval, vagy egy vitában kell megállnotok a helyeteket 3-4 rövid irányító szempont alapján. Végül pedig egy önálló témakifejtésben kell elmondanotok a véleményeteket a kihúzott témáról.
| A szóbelire való felkészülésre is van pár tipp a LanguageCert vezetőjének jóvoltából: |
„Fontos a típusfeladatok gyakorlása és az érettségin előforduló témakörök alapos ismerete. Érdemes ilyenkor sok angol szöveget hallgatni (pl podcast-okat) és beszélgetni, aktívan használni a nyelvet (barátokkal, osztálytársakkal), ezekkel a technikákkal ráhangolódni a nyelvhasználatra.
Az emelt érettségi 2. (ún. debate) feladatrészében a vizsgázóknak nem szabad szem elől téveszteni, hogy ennél a résznél nem változtathatnak az álláspontjukon. Természetesen a beszédkészség feladatok esetében is rendkívül fontos az értékelési szempontok alapos ismerete és tudatosítása, azok szem előtt tartása a feladatok gyakorlása közbeni nyelvhasználat során.
Tudatos odafigyeléssel érdemes kerülni a hadarást és a hosszú szüneteket a szóbeli vizsga alatt.” |
Mikortól számít a nyelvi érettségi nyelvvizsgának?
Az Oktatási Hivatal oldalán feltüntették, hogy amennyiben idegennyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesztek, és sikeresen teljesítitek az írásbeli és a szóbeli vizsgát is, akkor
| Érettségizzetek velünk! |
Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről. A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk tájékozódhattok elsőként. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2025-ös érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
